Országgyűlési vizsgálóbizottság kezdte meg a munkáját, hogy feltárja a gyermekotthonokban tapasztalt rendszerszintű problémákat, amelyek között éhezés, bántalmazás és elfogadhatatlan életkörülmények is szerepelnek. A vizsgálat különös figyelmet fordít a korábbi kormányzat felelősségére, miután egy 2024-ben megrendelt, de eddig titkolt jelentés részletei napvilágot láttak.
Diószegi Judit, a Tisza Párt parlamenti képviselője és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság elnöke felháborítónak nevezte a jelentésben foglaltakat. Különösen sokkolónak tartja azt az esetet, amely szerint egyes gyermekotthonokban a gyerekek annyira kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hogy élelemért cserébe kényszerültek bántalmazást elszenvedni.
A jelentés, amelyet a Direkt36 nevű oknyomozó portál perelt ki, súlyos hiányosságokra mutat rá. A dokumentum szerint számos gyermek kénytelen volt embertelen körülmények között élni, penészes, sötét, balesetveszélyes bútorokkal teli helyiségekben. Az ellenőrök penészes fürdőszobákat, málló vakolatot, koszos és balesetveszélyes bútorokat, töredezett padlót, évtizedes szanitereket és alig megvilágított helyiségeket találtak.
A vizsgálat során feltárt konkrét esetek is rávilágítanak a helyzet súlyosságára. Egy meg nem nevezett Bács-Kiskun megyei speciális gyermekotthonban derült fény a legkirívóbb esetre, ahol a gyermekek élelemért cserébe voltak kénytelenek alávetni magukat bántalmazóiknak. Vas megyében a gyermekek közötti szexuális bántalmazások száma emelkedett, ahol a legfiatalabb elkövető mindössze kilencéves volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy egyházi intézmény nem vizsgálta ki megfelelően egy bántalmazási ügyet, és általános hiányosságként azonosították, hogy a pszichológushiány miatt az érintett gyermekek gyakran nem kaptak érdemi lelki segítséget.
A jelentés szerint a gyermekotthonokban a gyerekek takarítási feladatokat is végeztek, miközben az otthonok fizikai állapota sok helyen elfogadhatatlan volt. Diószegi Judit hangsúlyozta, hogy a korábbi kormányzat tudott ezekről az incidensekről, hiszen az akták rendelkezésre álltak, mégsem történt érdemi beavatkozás. Kijelentette, hogy „Nem mondhatják, hogy nem tudtak róla!”, és hozzátette, hogy a súlyos jelzések elakadtak, a feltárt problémák pedig következmények nélkül maradtak.
A parlamenti vizsgálóbizottság célja nem csupán az egyedi esetek feltárása, hanem a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű hibáinak azonosítása. Diószegi Judit elmondása szerint a bizottság át kívánja világítani a teljes rendszert a szakellátásban élő 21 ezer gyermek védelmében. Vizsgálják a finanszírozási problémákat, az intézményi és fenntartói hibákat, valamint azt a panaszmechanizmust, amelynek révén a gyermekek jelenthették volna a bántalmazásokat.
A bizottság nemcsak a múlt hibáinak feltárására törekszik, hanem jogalkotási és intézményi változtatásokra is javaslatokat kíván tenni. A cél, hogy a jövőben egyetlen gyermekvédelmi jelzés se maradjon következmények nélkül. Ennek érdekében meghallgatják az elmúlt időszak meghatározó szereplőit, szakembereket, intézményvezetőket, fenntartókat és politikai döntéshozókat. Az Alaptörvény világosan kimondja, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”, azonban a valóság ennek éles ellentéte volt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása