Hegedűs Zsolt bejelentése szerint átfogó várólista-csökkentési program indul, melynek célja a műtéti kapacitások hatékonyabb kihasználása. A kezdeményezés az egészségügyi dolgozók közvetlen érdekeltté tételével, valamint a minőség mérhető javításával kívánja elérni a kitűzött célokat. A tervek szerint délutáni és hétvégi műtétekre is sor kerülhet, amennyiben ehhez megfelelő szakmai és személyi kapacitás áll rendelkezésre.
A program keretében finanszírozási ösztönzőket vezetnek be azok számára, akik hozzájárulnak a többletteljesítményhez. Az értékalapú egészségügy felé történő elmozdulás jegyében az ösztönzők egy része szakmai minőségi mutatókhoz, a betegek által jelzett eredményekhez (PROMs), valamint a betegélményhez és betegelégedettséghez (PREMs) is kötődik. Ez a megközelítés a fejlett egészségügyi rendszerekben alkalmazott „best practice tariff” logikájához áll közel, amely a bizonyítottan jó szakmai gyakorlatot és az eredményességet ösztönzi.
A Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már megkezdődött a további kapacitások kiépítése a program részeként. A kezdeményezéshez olyan szakemberek is csatlakoznak, akik korszerű, gyorsított rehabilitációs, úgynevezett ERAS-protokollokkal dolgoznak. Ennek célja a kórházi tartózkodás idejének csökkentése, valamint az osztályok gyorsabb felkészítése a következő műtétre váró betegek fogadására.
Hegedűs Zsolt kiemelte, hogy a műtők rendkívül drága beruházások, és üresen állásuk elvesztegetett kapacitást jelent. A program ezért nemcsak a kihasználtságot méri, hanem a tényleges műtéti időt, a betegcserékre fordított időt és a teljes folyamat hatékonyságát is. Minden kórház esetében külön problématérképet készítenek, hogy azonosítsák és megoldják a szűk keresztmetszeteket.
A program célja, hogy hétről hétre, hónapról hónapra emelkedjen az elvégzett műtétek száma, miközben a biztonság és a minőség fenntartása kiemelt fontosságú. A várólistákat is tisztítják, hogy pontosan látható legyen, kik azok, akik ténylegesen műtétre várnak. Ez a lépés hozzájárul a valós igények felméréséhez és a hatékonyabb tervezéshez.
Az ortopédiai várólista-protokollt is felülvizsgálják, eltérve a 35 feletti BMI-hez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozástól. Helyette egy olyan megközelítést alkalmaznak, amely az egyéni betegkockázaton, a szakmai mérlegelésen és a kezelőcsapat döntésein alapul. Ez a változás rugalmasabb és személyre szabottabb ellátást tesz lehetővé a betegek számára.
A program további fontos célja, hogy a betegek egyre több érthető és összehasonlítható információt kapjanak az egyes intézmények teljesítményéről, minőségéről és eredményeiről. Ezáltal a páciensek valódi információk alapján hozhatnak megalapozott döntéseket arról, hogy melyik kórházat választják kezelésükre. Az átláthatóság növelése hozzájárul a betegközpontú egészségügy kialakításához.
A szakma részéről nagy az elkötelezettség a program iránt, amely a pluszforrásokat, a szakmai tudást, a megfelelő ösztönzőket és a rendelkezésre álló kapacitásokat hivatott összekapcsolni. A cél, hogy az intézkedések eredményeit a betegek minél hamarabb érezzék. Ez a komplex megközelítés hosszú távon hozzájárulhat az egészségügyi rendszer hatékonyságának és a betegellátás minőségének javításához.
A program bevezetése várhatóan jelentős változásokat hoz a magyar egészségügyben, különösen a műtéti várólisták kezelésében és a kórházak működésében. Az új szemléletmód és a bevezetett ösztönzők révén remélhetőleg csökken a várakozási idő, és javul a betegek gyógyulási esélye.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása