Jelentős átrendeződés zajlott le a magyar egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban. Az új vezetéseket mindössze egy évre, 2027. augusztus 1-jéig nevezték ki, mivel a kormány jövőre tervezi a kekva rendszer megszüntetését. A kinevezési folyamatot komoly ellenérzések kísérték, mivel sokan attól tartottak, hogy a korábbi, befolyásos egyetemi vezetők ismét saját embereiket juttatják pozícióba.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok 98 százaléka lecserélődött. A kiválasztási eljárás során a minisztérium több esetben is felülírta az egyetemi szenátusok jelöléseit, vétózva azokat a neveket, amelyeket nem tartott megfelelőnek. Egyes információk szerint a jelöltlisták a Miniszterelnöki Hivatalba is eljutottak, mielőtt a végleges döntések megszülettek.
A minisztériumi beavatkozás hátterében az egyetemi szakszervezetek közös levele állt, amelyben felhívták a kormány figyelmét a nem választott tagok magas szavazati arányára és a vezetői nyomásgyakorlásra. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy sok egyetemen a szenátusok még nem tekinthetők teljesen autonóm, a kekvás vezetéstől független testületeknek, ezért a szenátusi jelölések önmagukban nem garantálják a valódi megújulást.
A Budapesti Corvinus Egyetemen, amely az első alapítványi fenntartásba került intézmény volt, teljesen átalakult a kuratórium. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója helyére Gauder Milán üzletember került a testület élére. Gauder, aki korábban a Mastercard magyarországi igazgatója volt, jelenleg fintech befektető és az Átrium színház egyik tulajdonosa, aktívan részt vesz jótékonysági tevékenységekben.
A Corvinus új kuratóriumában az öt tagból hárman az egyetem oktatói közül kerültek ki, és egy dolgozói érdekképviseleti tag is helyet kapott, amit az egyetemi polgárság alapvetően pozitívan fogadott. A jelölési folyamat során felmerült egy vita Misovicz Tibor, az alapítványi kuratórium titkárának körlevele miatt, amelyben összeférhetetlennek nevezte az egyetemi alkalmazottak kuratóriumi tagságát. Ezt a felvetést az egyetemi szakszervezet és Katz Sándor államtitkár is elutasította.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) esetében is teljes kuratóriumi csere történt. A korábbi, Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett testület helyére Kovács András Bálint filmesztéta került, aki az ELTE Művészettudományi és Médiakutatási Intézetének igazgatója. A kuratóriumba visszatért Upor László is, aki 2020-ban az SZFE megbízott rektora volt a modellváltás és az egyetemfoglalás idején.
Upor László, aki az alapítványi váltás hangos ellenzője volt, most azért vállalta a feladatot, hogy részt vegyen a rendszert lebontó munkában. Ártalmasnak és az egyetemi autonómia ellen dolgozó szervezeteknek nevezte a kekvákat. Bár szerencsésnek tartja a nyílt pályázati rendszert, a kiválasztási kritériumok és a nyertes pályázatok indoklása nem nyilvános, ami kérdéseket vet fel.
A minisztérium beavatkozása a jelölési folyamatba azt jelzi, hogy a kormányzat célja nem csupán a kekvák megszüntetése, hanem a korábbi, politikailag beágyazott egyetemi vezetők befolyásának csökkentése is. Ez a lépés potenciálisan lehetőséget teremt a valódi megújulásra azokon az intézményekben, ahol a szenátusok autonómiája korábban korlátozott volt.
Az SZFE esetében Upor László visszatérése különösen szimbolikus jelentőségű. Az ő részvétele a kuratóriumban, mint a 2020-as egyetemfoglalás idején megbízott rektor, azt sugallja, hogy a minisztérium nyitottabbá vált a korábbi ellenállás képviselőinek bevonására a rendszer felszámolásába. Ez a változás reményt adhat azoknak, akik az egyetemi autonómia helyreállítását szorgalmazzák.
A Corvinuson történt változások, különösen Gauder Milán kinevezése, azt mutatják, hogy a kormányzat külső, üzleti és civil szférából érkező szereplőket is be kíván vonni az egyetemi irányításba. Az egyetemi oktatók és dolgozók bevonása a kuratóriumba szintén pozitív jelzés az intézményen belüli konszenzus és a belső érdekek képviselete szempontjából.
Az újonnan kinevezett kuratóriumok mandátuma rövid, mindössze egy évre szól, és elsődleges feladatuk a kekva rendszer felszámolásának előkészítése és felügyelete. Upor László is kiemelte, hogy a mostani ideiglenes kuratóriumok jogkörei jóval szűkebbek, mint a hat évvel ezelőtt felállított alapítványi testületeké, ami elvileg helyes, de korlátozza a mozgásterüket.
A jövőbeni egyetemi fenntartási modell még nem tisztázott, de a jelenlegi lépések arra utalnak, hogy a kormányzat igyekszik minimalizálni a korábbi alapítványi rendszerrel járó kritikákat és problémákat. A folyamat végén az egyetemek autonómiájának és működésének új keretei alakulhatnak ki, amelyek remélhetőleg stabilabb és átláthatóbb működést biztosítanak a felsőoktatási intézmények számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása