A vagyonadóról szóló törvénytervezet kapcsán egy érdekes elemzés készült arról, hogyan alakulna a legnagyobb magyar tőzsdei vállalatok értéke, amennyiben a nem tőzsdei cégekre vonatkozó értékelési elveket alkalmaznák rájuk. A Portfolio.hu által elvégzett számítások az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom mellett az összes BUX-tagot érintették, és az eredmények több szempontból is figyelemre méltóak. Az elemzés ráadásul olyan átfogó kérdéseket is felvet, amelyek messze túlmutatnak a vagyonadó bevezetésének közvetlen hatásain.
A tőzsdei részvények értékelési szabályai a vagyonadó tervezetben
A vagyonadóról szóló hivatalos törvénytervezet viszonylag egyértelmű szabályokat rögzít a tőzsdei részvények értékelésére vonatkozóan. Eszerint az adott év utolsó kereskedési napjának záróárfolyamát kell alapul venni, és ezzel az árfolyammal kell megszorozni a részvények darabszámát. Fontos kiegészítés azonban, hogy amennyiben az év végi záróár több mint 10 százalékkal eltér az év utolsó 30 napjának forgalommal súlyozott átlagárától, akkor az utóbbit kell figyelembe venni az értékelés során. A 2026-os évre vonatkozóan a tervezet egy külön szabályt is tartalmaz, amely lehetővé teszi az adózó számára, hogy választhatja az év végi árfolyamot vagy a súlyozott átlagárat.
A nem tőzsdei vállalatok értékelésének kihívása és a vizsgált módszerek
A nem tőzsdei vállalatok esetében az értékelés komplexebb feladatot jelent, mivel nincs naponta látható piaci áruk. Ezért az esetleges 1 milliárd forintos értékhatár alkalmazásához előbb meg kell becsülni a cég értékét. Az elemzés során öt különböző megközelítést vizsgáltak meg, amelyek lefedik a legfontosabb eszközalapú, eredményalapú, pénzáramalapú, piaci szorzós és kombinált értékelési logikákat.
A vizsgált öt értékelési módszer a következő volt:
A svájci KS 28 módszer esetében a normalizált eredményből a tőkésítési rátával számított jövedelemérték kétharmados, míg a korrigált nettó eszközérték egyharmados súlyt kap. A referenciafuttatásban a 2024-es 15,5 százalékos forint tőkésítési rátát alkalmazták. Fontos kiemelni, hogy a KS 28 módszertanban meghatározott egyharmad eszközérték, kétharmad eredmény arány csupán szakértői ajánlás.
Az elemzés rávilágított arra, hogy egyetlen számítási paraméter megváltoztatása is több ezer céget mozgathat a milliárdos értékhatár fölé, ami jelentős hatással lehet a vagyonadóval érintettek körére. Az öt értékelési módszertan több ezres eltérő vállalati érintettségi kört mutatott.
Ez a mélyreható elemzés nem csupán a vagyonadóval kapcsolatos gyakorlati kérdésekre ad választ, hanem szélesebb körű vitát is indíthat a vállalatértékelési módszerekről és azok gazdasági hatásairól.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása