A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos munkatársa, Vasvári Tamás kutatása szerint összefüggés fedezhető fel az Európai Unióból származó infrastrukturális fejlesztési támogatások és a Fidesz–KDNP egyéni jelöltjeinek 2022-es országgyűlési választási eredményei között. A tanulmány elsősorban az ország kevésbé fejlett területein vizsgálta ezt a jelenséget, ahol a kapcsolat erősebbnek bizonyult. Az elemzés rávilágít arra, hogy a fejlesztési források elosztásában a szakmai szempontok mellett a helyi politikai viszonyok is szerepet játszhattak.
Vasvári Tamás kutatási eredményei alapján 2015 és 2018 között az önkormányzatoknak juttatott állami és uniós támogatások elosztásában jelentős szerepet játszott az adott választókerület országgyűlési képviselőjének és a helyi polgármesternek a politikai kötődése. Az elmúlt évtizedben az országgyűlési egyéni választókerületek (oevk) a területfejlesztés kulcsfontosságú földrajzi egységeivé váltak, ami lehetőséget teremtett a politikai haszonszerzésre az uniós források révén. Különösen releváns ebből a szempontból a 2014–2020-as uniós támogatási ciklusban működő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), mely a helyi fejlesztések finanszírozását célozta.
A TOP keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozott beruházások gyakran közvetlenül érzékelhető fejlesztéseket jelentettek a lakosság számára. Ilyenek voltak például a középületek és közterületek felújításai, valamint különféle infrastrukturális fejlesztések. Ezeknek a támogatásoknak az egy főre jutó összegei jelentős eltéréseket mutattak az ország különböző választókerületei között. Az eltérések hátterében a fejlesztési igények, a társadalmi-gazdasági körülmények és a beruházási lehetőségek mellett a politikai befolyás is meghúzódhatott.
A 2022-es országgyűlési választások eredményeinek és az addig megítélt, egy főre jutó TOP-ERFA-támogatásoknak az összevetése országos szinten csupán egy nagyon gyenge, de pozitív kapcsolatot tárt fel. Azokban a választókerületekben, ahol több támogatás jutott egy főre, átlagosan csak kissé volt magasabb a Fidesz–KDNP egyéni jelöltjének szavazataránya. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált választókerületek mindegyikében a kormánypártok jelöltjei nyertek a négy évvel ezelőtti választáson.
Az elemzésből kiderült, hogy az ország keleti részére, így az Alföldre és Észak-Magyarországra jellemzően több TOP-ERFA-támogatás jutott lakosságarányosan, mint a fejlettebb dunántúli régiókba. Emiatt a kutatás külön vizsgálta a támogatások és a választási eredmények közötti összefüggést a 19 dunántúli és a 26 Dunától keletre eső választókörzetben. A megyei jogú városokat magukba foglaló körzeteket és a legfejlettebb középső régiót az összehasonlíthatóság érdekében kihagyták az elemzésből.
A korrelációs együttható egy –1 és +1 közötti skálán jellemzi két tényező összefüggését, ahol a 0 a kapcsolat hiányát, míg a –1 és +1 közeli értékek az erős negatív vagy pozitív korrelációt jelzik. Ez a módszer segített felmérni a támogatások és a választási eredmények közötti kapcsolat erejét az egyes régiókban.
Míg a Dunántúlon nem volt kimutatható jelentős összefüggés, addig az Alföldön és Észak-Magyarországon az országosnál erősebb pozitív kapcsolat mutatkozott. Ezekben a térségekben a korrelációs együttható meghaladta a 0,25-ös értéket, ami még mindig gyenge, de egyértelműbb kapcsolatra utal. Ez az összefüggés tovább erősödött, egészen 0,3-ra, amikor figyelembe vették a választókerületek lakóinak eltérő jövedelmi szintjét, amelyet az egy főre jutó személyijövedelemadó-alap alapján mértek. Ez azt sugallja, hogy a jövedelmi különbségek részben elfedték a támogatások és a választási eredmények közötti valós kapcsolatot.
A 2022-es választási adatok további elemzése azt mutatta, hogy a tíz legtöbb TOP-ERFA-támogatást kapó egyéni választókerületben győztes fideszes képviselők közül négyen ilyen körzetben szereztek mandátumot. Érdemes megjegyezni, hogy ebből a tíz képviselőből hatan a Dunától keletre fekvő térségből érkeztek. Ez a megfigyelés azt jelenti, hogy a legtöbb támogatáshoz jutó választókerületekben több mint kétszer akkora volt a Fidesz–KDNP győzelmeinek aránya, mint a többi körzetben. Ez arra utal, hogy a kormánypárt győzelmei bizonyos mértékig koncentrálódtak azokban a választókerületekben, amelyek a legnagyobb arányban részesültek fejlesztési forrásokban.
Fontos azonban kiemelni, hogy ez az összefüggés önmagában nem bizonyítja egyértelműen, hogy a támogatások közvetlenül hozzájárultak a mandátumszerzéshez. Más területi különbségek és tényezők is befolyásolhatták ezeket az eredményeket. A kutatás csupán egy korrelációt mutat ki, nem pedig ok-okozati viszonyt.
A jövőbeni elemzések szempontjából érdekes lehet a 2026-os választási eredményeket összevetni a 2021–2027-es uniós támogatási ciklus keretében megvalósuló fejlesztésekkel. Ez lehetővé tenné annak megfigyelését, hogy a kormányváltás előtti és utáni forráselosztási mintázatok milyen különbségeket és hasonlóságokat mutatnak. Az ilyen összehasonlítások mélyebb betekintést nyújthatnának a politikai befolyás és a fejlesztési támogatások közötti dinamikába.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása