Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése szerint Ukrajna fokozni fogja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat. Ez a lépés válasz az orosz légicsapások „új doktrínájára”, amely az ukrán hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin által engedélyezett, széles körű infrastruktúra elleni téli támadásokat irányoz elő.
Az ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy hírszerzési dokumentumok utalnak arra, hogy Putyin a tél előtt kiterjedt támadásokat rendelt el logisztikai létesítmények, utak, iskolák és kórházak ellen. A cél a lakosságra gyakorolt nyomás, hogy elhagyják Kijevet és más városokat. Kijevet az elmúlt héten folyamatos orosz drón- és rakétatámadások érték, amelyek energia- és telekommunikációs létesítményeket, valamint közúti és vasúti infrastruktúrát érintettek.
Oroszország a Dnyeper felett átívelő, Kijev keleti és nyugati részét összekötő hidakat is támadta, miközben felszólította a külföldi állampolgárokat és diplomatákat, hogy hagyják el az ukrán fővárost. Válaszul Ukrajna elsősorban az energiaszektor elleni csapásokkal reagál, kiemelve az olajfinomítókat, amelyek az elnök szerint Oroszországnak bevételt biztosítanak a háború finanszírozásához. Kijev már jelentősen növelte az orosz olajipari létesítmények elleni dróntámadásokat, amelyek termeléskiesést és átmeneti leállásokat okoztak.
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy az ukrán erők „Vivaldi” fedőnevű donbaszi ellentámadása mintegy 140 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza. Ukrajna eközben bejelentette a hazai gyártású, 250 kilométeres hatótávolságú FP–7 ballisztikus rakéta első harci alkalmazását, és az elnök sürgeti a nagyobb hatótávolságú FP–9 fejlesztését, amely Moszkvát is elérheti, és várhatóan ősszel elkészülhet.
A Kreml nem reagált közvetlenül Zelenszkij állításaira az „új doktrínáról”, de az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Moszkva folytatja az általa megtorló csapásoknak nevezett támadásokat az ukrán akciókra válaszul. Mindkét fél tagadja, hogy szándékosan civil célpontokat támadna, Zelenszkij is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem akar válogatás nélkül civil célpontokat támadni. Oroszország továbbra is a teljes Donbasz feletti ellenőrzést tekinti egy esetleges békemegállapodás egyik feltételének.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben megpróbálta feléleszteni a háború lezárását célzó tárgyalásokat. Zelenszkij azonban nem lát jeleket arra vonatkozóan, hogy Putyin valóban kész lenne béketárgyalásokra vagy az energetikai infrastruktúra elleni támadások kölcsönös felfüggesztésére. Donald Trump amerikai elnök korábban arra kérte Ukrajnát, hogy mérsékelje az orosz olajlétesítmények elleni támadásokat, mivel azok szerinte hozzájárulnak a globális dízelárak emelkedéséhez.
Az orosz infrastruktúra elleni ukrán támadások fokozása stratégiai jelentőséggel bír, mivel az olajfinomítók elleni csapások célja Oroszország háborús finanszírozásának gyengítése. Ez a taktika közvetlenül érinti az orosz gazdaságot és a háború fenntartásának képességét. Ugyanakkor felveti a globális energiaellátásra gyakorolt potenciális hatás kérdését is, ahogy azt az amerikai aggodalmak is mutatják.
A béketárgyalások kilátásai továbbra is bizonytalanok, Zelenszkij álláspontja szerint az Oroszországgal fenntartott gazdasági és diplomáciai kapcsolatok normalizálása addig nem helyes, amíg nincs előrelépés a béke felé. Az ukrán elnök ugyanakkor nyitottnak mutatkozott egy Putyinnal való találkozóra a decemberi miami G20-csúcson, ami potenciális diplomáciai lehetőséget jelenthet. Az Egyesült Államok által javasolt háromoldalú tárgyalások az Egyesült Arab Emírségekben szintén a konfliktus diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítések részét képezik.
Kijev súlyos téli támadássorozatra készül, ukrán tisztviselők szerint Oroszország több száz ballisztikus rakétát halmozott fel, amelyeket az elektromos- és vízellátás elleni csapásokban használhat fel. A gyors, sugárhajtású Shahed drónok új kihívást jelentenek az ukrán légvédelem számára. Jelenleg az F–16-osokkal és MiG-ekkel megsemmisítik ezek mintegy 60 százalékát, de a 20 milliméteres lőszerkészletek csökkennek. Ukrajna ezért elektronikai zavarórendszereket, új elfogó drónokat és olcsó légvédelmi rakétákat fejleszt, amelyek első szállítmánya október második felében várható.
Ukrajna európai partnereivel együtt a háború további finanszírozásán is dolgozik. A brüsszeli tárgyalások után sikerült biztosítani a 2027 elején szükséges drónmegrendelések finanszírozását. Kijev és partnerei emellett azon fáradoznak, hogy betömjék az ukrán védelmi költségvetésben keletkezett mintegy 27 milliárd dolláros hiányt. Ez a terv magában foglalja az ukrán költségvetési források átcsoportosítását, kétoldalú támogatásokat, valamint a következő évre jutó, 90 milliárd eurós uniós hitel egy részének felhasználását.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása