Bródi Róbert, az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka egy friss interjúban kijelentette, hogy a Krím ellen végrehajtott ukrán támadások egy szélesebb körű hadművelet kezdeti szakaszát képezik. Ennek a hadműveletnek az a célja, hogy a félsziget ne legyen alkalmas az orosz erők számára támaszpontként vagy felvonulási területként. A parancsnok hangsúlyozta, hogy a Krím stratégiai jelentőséggel bír a háború befejezéséhez vezető úton.
Bródi Róbert szavai szerint a drónerők éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a Krím katonai felvonulási területként való használatát. A közelmúltban a félszigetről indított négy nagyszabású orosz rakétacsapás során mindössze öt rakétát lőttek ki, ami a parancsnok szerint az orosz légvédelem módszeres megsemmisítésének tudható be. Az elmúlt hónapokban több mint 300 légvédelmi eszközt, köztük föld-levegő rakétarendszereket, radarállomásokat és elektronikai hadviselési eszközöket semmisítettek meg az ukrán drónerők.
Az orosz légvédelmi rendszerek jelentős része a szovjet korszakból származik és az elektromos hálózatról működik, ezért a Krím energetikai infrastruktúrája ismétlődő célponttá vált. Ez a taktika a civil lakosság áramellátását is érintette, amiért Bródi két alkalommal nyilvánosan is bocsánatot kért a Krímben élő ukránoktól. Ahol a Starlink-kapcsolat elérhető, ott az ukrán drónerők átlagosan mindössze három drónnal képesek a legerősebben védett célpontokat is megsemmisíteni.
A Krímet Oroszország 2014-ben annektálta, ami Ukrajna és a nemzetközi közösség szerint jogellenes lépés volt. Bródi Róbert, aki Kárpátaljáról származik, a háború kezdetén önkéntesként csatlakozott Ukrajna területvédelméhez. Korábban egy nemzetközi gabonakereskedelmi vállalkozást vezetett, majd az ország egyik leghatékonyabb dróndandárjának parancsnoka lett, végül egy, a háború előtt nem létező haderőnem élére nevezték ki, amely az ukrán pilótanélküli rendszerekért felel.
Az ukrán hadművelet június végén indult, és mintegy két héttel később az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy az orosz hatóságok elrendelték valamennyi katonai parancsnokság és biztonsági szolgálat kivonását a Krímből. Emellett titkos utasítás született a titkosított archívumok és műalkotások elszállítására is, ami az orosz erők esetleges kivonulására utaló jeleket mutatott.
A Krím elleni drónhadművelet kulcsfontosságú stratégiai lépés Ukrajna számára, mivel a félsziget katonai kapacitásának csökkentése hozzájárulhat a háború befejezéséhez. Az ukrán erők célja, hogy felszámolják a Krím haditengerészeti támaszpontként betöltött szerepét, ami jelentős csapást mérne Oroszország NATO-határok közelében fenntartott katonai jelenlétére. A csapásokat tudatosan az adott célponthoz igazítják, különböző tulajdonságú és robbanófejű eszközöket alkalmazva, például hidak, üzemanyagot szállító teherautók vagy mozgó vonatok ellen.
A parancsnok kiemelte, hogy egysége szigorúan elkerüli a civil infrastruktúra támadását, a célpontok kizárólag katonai jellegűek. A drónok alkalmazása új dimenziót nyit a hadviselésben, lehetővé téve a precíziós csapásokat és a légvédelem gyengítését, ami hozzájárul az ukrán erők hatékonyságának növeléséhez a félszigeten.
Bródi Róbert szerint a drónerők hétszer annyi katonai célpontot tudnának támadni a Krímben, ha a nyugati szövetségesek által megígért pénzügyi támogatás gyorsabban érkezne. Jelenleg egysége mindössze 14 százalékban rendelkezik a krími hadjárat teljes kapacitású végrehajtásához szükséges eszközökkel. A probléma nem az ukrán gyártók termelési kapacitásában rejlik, hanem a finanszírozás késedelmében.
A parancsnok magyarázata szerint a partnerek biztosítják ugyan a pénzt, de az a tervekhez képest lassan érkezik. A hadművelet folytatása és sikeressége nagyban függ a pénzügyi források időben történő rendelkezésre állásától. Az ukrán drónerők továbbra is azon dolgoznak, hogy a Krím ne szolgálhasson orosz katonai támaszpontként, ezzel is elősegítve a konfliktus mielőbbi lezárását.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása