A Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozataláról és a megfigyelt személyek jogairól szóló részletes törvény. Ez a jogszabály teremti meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) működési alapjait és feladatait. A tervek szerint az iratanyagok jelentős része már az idei évben kutathatóvá válik, lehetőséget biztosítva a kutatóknak és a múlttal szembesülni kívánó más személyeknek egyaránt.
A törvény részletesen szabályozza az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalának folyamatát és az érintettek jogait. A jogszabály hatálya kiterjed a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportfőnökségénél, annak területi és helyi szerveinél, valamint elődeinél keletkezett irattári anyagokra. Ide tartoznak a katonai csoportoknál és határőröknél keletkezett, korábban titkosított vagy szigorúan titkos minősítésű dokumentumok is.
Emellett bekerülnek az ÁBTL-be az egyes fontos, közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságoknál keletkezett anyagok, valamint az internálásokkal és kitelepítésekkel kapcsolatos iratok is. A hálózati személyekről, azaz a beszervezett ügynökökről és informátorokról vezetett B dossziék nyilvánosságra hozatalát azonban 2027. február 25-ig elhalasztották. Ezek az iratok részletes személyes adatokat, fényképes kérdőíveket, önéletrajzokat, környezettanulmányokat, beszervezési nyilatkozatokat és jelentéseket tartalmaznak a beszervezésről, kiképzésről és kapcsolattartási módszerekről.
A törvényalkotási folyamat során a kormánypárti képviselők többször is hangsúlyozták, hogy a cél nem a sebek feltépése, hanem a múlt feldolgozásának segítése. Elismerésre került, hogy ez a folyamat fájdalmas beszélgetésekkel járhat, de elengedhetetlen a társadalmi szembenézéshez. A jogszabály alapvető követelményként rögzíti az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét és a kegyeleti jog érvényesülését.
Az iratok kutathatóvá tételét úgy kell megvalósítani, hogy az érintettek jogai is védelmet élvezzenek, miközben érvényesül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog. Az ÁBTL feladata az iratok átvétele, kezelése, feldolgozása, valamint kutathatóvá tétele és az érintettek számára a személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlásának biztosítása.
A törvény jelentősége abban rejlik, hogy hozzáférést biztosít egy korábbi korszak eltitkolt információihoz, elősegítve a történelmi kutatásokat és a személyes múlt feldolgozását. Az ÁBTL központi szerepet játszik abban, hogy az érintettek gyakorolhassák a róluk szóló személyes adatok megismeréséhez való jogukat. A megfigyelt személyek számára az iratokról készült másolatokat soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani.
Emellett joguk van megismerni a róluk jelentő és velük foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személyek természetes személyazonosító adatait. Ez a rendelkezés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megfigyeltek teljesebb képet kapjanak az őket ért megfigyelésekről és azok hátteréről.
Az ÁBTL élén álló főigazgató és helyettese kinevezése kulcsfontosságú a levéltár független és objektív működése szempontjából. A főigazgató személyét nyilvános pályázat útján választják ki, majd az Országgyűlés elnöke nevezi ki hat évre. A kinevezés előtt a jelölteket meghallgatja a nemzetbiztonsági ügyekkel és a kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottság is.
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz, amelyek biztosítják a levéltár vezetésének pártatlanságát. Nem lehet főigazgató vagy helyettese az, aki a kinevezés előtti tíz évben kormánytag, miniszterelnöki politikai igazgató, államtitkár, párt országos szervének tisztviselője vagy alkalmazottja volt. Továbbá kizárja a pozícióból azokat is, akik a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában álltak, jelentéseiket megkapták, vagy állambiztonsággal együttműködő személyek voltak. Ezek a feltételek hozzájárulnak az intézmény hitelességéhez és függetlenségéhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása