Több százan gyűltek össze a Terror Háza előtt, hogy tiltakozzanak Schmidt Mária volt főigazgató leváltása és az intézmény ideiglenes bezárása ellen. A demonstrációt Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László szervezte, és bizakodó hangulatban zajlott, a felszólalók a jelenlegi kormányt kritizálták, valamint a jobboldal visszatérését prognosztizálták. A rendezvényen többek között Orbán Viktor és Schmidt Mária visszatérését is megjósolták a politikai élet élére, illetve a múzeum vezetésébe.
A vasárnap délutáni tüntetésen a résztvevők a Terror Háza előtt gyűltek össze, megtöltve az Andrássy út egy részét. A főszervező, Bayer Zsolt publicista a múzeumot tönkretenni akaró „brüsszelitákat, korszellemmel csaholókat, örök hazaárulókat és globalistákat” emlegette, vélhetően a jelenlegi kormányra utalva. Schmidt Mária, a múzeum korábbi főigazgatója felszólította a kormányt, hogy hagyja békén az intézményt, és ha nem tetszik nekik a 20. századi diktatúrák feldolgozása, hozzanak létre saját múzeumot.
A demonstráción részt vett Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is, aki a Terror Házát a történelmet egyedi módon bemutató intézménynek nevezte. Kiemelte, hogy a múzeum a két megszálló hatalom, a németek és a szovjetek módszereit mutatja be. Rétvári szerint Schmidt Mária egyedülálló kortárs történész, akit korábbi kormányok sem mertek elmozdítani, és a mostani kormány radikálisabban alakítja át a múltat, mint elődei.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője párhuzamot vont a kommunista diktatúra, a 2006-os események és az általa „újkommunistának” nevezett jelenlegi rendszer között. Szentesi Zöldi László publicista a kormány összeomlását jósolta, és azt állította, hogy a jobboldal már dolgozik a hatalom átvételén. Menczer Tamás fideszes politikus az Orbán-kormányok gazdasági és külpolitikai eredményeit sorolta fel, és a Fidesz visszatérését ígérte, kritizálva a jelenlegi kormány intézkedéseit, mint például az üzemanyagárakat és az oktatáspolitikát.
Huth Gergely, a Pesti Srácok korábbi főszerkesztője a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt új ÁVH-nak nevezte, és a jelenlegi kormánytagokat a Rákosi-korszak bolsevik politikusaihoz hasonlította. Szerinte a kormány fél, de az „igaz magyar embereké” lesz a döntő szó. A tüntetés végén Nagy Feró egy megzenésített verset adott elő, majd Bayer Zsolt zárta a felszólalások sorát.
A tüntetés közvetlen oka Schmidt Mária főigazgatói posztjáról való leváltása és a Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárása volt. Schmidt Mária 2002-es megnyitása óta vezette a múzeumot, amely a 20. századi magyarországi totalitárius rendszerek áldozatainak állít emléket. A múzeum koncepciója és történelmi narratívája gyakran volt vita tárgya a politikai és történész szakmai körökben.
A felszólalók többször utaltak a közelmúltbeli politikai változásokra, különösen a Tisza Párt kormányra kerülésére. A demonstráció hangvétele és üzenete egyértelműen a jelenlegi kormány politikája és személyi döntései ellen irányult, különös tekintettel a kulturális intézmények vezetésében történt változásokra. A résztvevők és a szónokok a múzeumot a jobboldali értékrend és történelemszemlélet fontos bástyájaként azonosították.
A Terror Háza körüli vita rávilágít a történelem értelmezésének és bemutatásának politikai jelentőségére Magyarországon. A múzeum nem csupán egy kiállítóhely, hanem egy szimbólum, amely a különböző politikai erők számára eltérő üzeneteket hordoz. A Schmidt Mária leváltása körüli demonstráció azt mutatja, hogy a kulturális intézmények vezetése és irányultsága továbbra is éles politikai csatározások terepe.
A felszólalók által megfogalmazott kritikák és jóslatok – mint például a kormány bukása, a jobboldal visszatérése, vagy a „szörnyideológia” elleni küzdelem – jelzik a politikai feszültségek mértékét. A tüntetés egyúttal a jobboldali szavazók mozgósítására és a politikai narratíva alakítására tett kísérletként is értelmezhető a közelmúltbeli választási eredmények után.
Bayer Zsolt felvetése egy „21. századi szörnyideológia” szobájáról a Terror Házában, valamint a kommunista és náci bűnök összehasonlításának védelme, a múzeum eredeti küldetésének kiterjesztésére tett javaslatként is értelmezhető. Ez a javaslat arra utal, hogy a jobboldal a jelenlegi politikai ellenfeleit is a totalitárius rendszerek örököseiként kívánja bemutatni a történelmi emlékezet kontextusában.
A tüntetésen elhangzott jóslatok a kormány gyors bukásáról és a jobboldal hatalomra kerüléséről a politikai jövőre vonatkozó elvárásokat tükrözik. A felszólalók által említett „háttérben zajló munka” arra utal, hogy a jobboldali erők aktívan készülnek egy esetleges politikai fordulatra, és nem fogadják el a jelenlegi status quo-t.
A Terror Háza Múzeum jövője, beleértve a Tarr Zoltán általi újranyitás lehetőségét, továbbra is nyitott kérdés. Az intézmény körüli politikai harc valószínűleg folytatódni fog, mivel mindkét oldal számára kulcsfontosságú a történelmi narratíva és az emlékezetpolitika alakítása. A múzeum szerepe a magyar történelem értelmezésében és a nemzeti identitás formálásában továbbra is központi eleme marad a politikai diskurzusnak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása