A magyar gyermekvédelmi rendszer mélyreható problémákkal küzd, és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár szerint egy traumatizált, PTSD-s szakemberekkel dolgozó rendszerről van szó. Az államtitkár a Telex élő műsorában beszélt a frissen bemutatott Gyermekvédelmi diagnózis legfontosabb megállapításairól, valamint a kormány tervezett intézkedéseiről a területen.
A Gyermekvédelmi diagnózis, amelyet Gyurkó Szilvia Magyar Péter miniszterelnökkel és Kátai-Németh Vilmos miniszterrel mutatott be, azt állapította meg, hogy a magyar gyermekvédelem az összeomlás szélén áll. Az egyik legmegdöbbentőbb adat, hogy az állami gondoskodásba került gyerekeknek csupán minden negyedik-ötödik része kerül vissza a családjába. Az államtitkár szerint a feltárt problémák mértéke meghaladta a korábbi sejtéseket, és a kormány tagjai megrendüléssel fogadták a jelentést, amelynek nyilvánosságra hozatalát a miniszterelnök rendelte el.
A kormány tízmilliárd forintos támogatással lép be a gyermekvédelem megsegítésére, amelyből egymilliárd forintot azonnali krízisintervencióra fordítanak a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére. Gyurkó Szilvia kiemelte, hogy a tízmilliárd forintot az államtitkárság kérte, és pontosan be tudják azonosítani a felhasználás célját. Az államtitkár szerint a rendszerből hiányzó összeg valójában 2600 milliárd forint, de most a legégetőbb „fájdalompontokhoz” nyúlnak, ahol a leggyorsabb beavatkozásra van szükség.
Az államtitkár felidézett egy május 7-én, a kormányváltás előtt két nappal készült jelentést, amely az év végéig tartalmazta a napi étkezési kvóta emelésének szükségességét a gyermekotthonokban az éhezés megelőzése érdekében. Gyurkó Szilvia elmondta, hogy soha nem találkozott Fülöp Attila korábbi szociális államtitkárral, így nem tudta megkérdezni, miért nem lépett az előző kormány hamarabb az éhezéssel összefüggő esetekben. A gyermekvédelmi szakemberek évek óta találgatták, hogy milyen mértékben volt jelen a „félrenézés” a rendszerben.
Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, hogy az időben nem cselekvő politikai vezetés miatt kórházban rekedt gyerekek életét végigkíséri majd az elhagyatottság érzése. Példaként említette, hogy a szakmai szempontoktól eltérő irányítás aljassághoz vezet, ahol az intézményvezetők méltatlan körülményeket, például beázásokat tűrtek el botrány nélkül. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy az elmúlt években a gyermekvédelemre szánt pénzek egy része nem a gyerekekre, hanem luxusjárművekre ment el, ami a rendszer pazarló működését mutatja, hiszen egy állami gondoskodásba került gyermek fenntartása 8-12 millió forintba kerül évente.
A gyermekvédelmi diagnózis jelentősége abban rejlik, hogy adatokon alapuló, szakmai alapú feltárást nyújt, nem pedig politikai terméket. Az államtitkár szerint a rendszer traumatizált állapota és a PTSD-s szakemberek jelenléte rávilágít a terület súlyos emberi és szakmai terheire. A kormány 25 százalékos bérrendezést is ígér a gyermekvédelmi dolgozóknak, ami Gyurkó Szilvia szerint „nullára hozza fel” a bérüket, jelezve a korábbi alacsony szintet és a mostani emelés alapvető fontosságát.
A miniszterelnök személyes jelenléte a diagnózis bemutatásánál és a jelentés elolvasására vonatkozó kérése a kormány támogatását jelzi a rendszer felé. Az államtitkár szerint a kormányban van bátorság ahhoz, hogy hozzányúljon ehhez a rendkívül érzékeny területhez. Emellett Gyurkó Szilvia kiemelte, hogy a gyermekvédelemben dolgozók szűrésére és alkalmassági vizsgálatára is szükség van, de a 2024-es „kifogástalan életvitel vizsgálat” nem volt elegendő, sokkal szofisztikáltabb, nemzetközi jó gyakorlatokon alapuló szűrőkre van szükség, mint a mentorálás, képzés és utánkövetés.
A következő hetekben nyilvánosságra hozzák a bicskei gyerekotthonban történteket is, ami további részleteket tárhat fel a rendszer hiányosságairól. Az államtitkárság már dolgozik a jelentés következő fejezetén, amely a megoldási javaslatokat fogja tartalmazni. Gyurkó Szilvia szerint a gyermekvédelemnek nem a szexuális irányultsággal, például az azonos nemű párok örökbefogadásával kell foglalkoznia, hanem azzal, hogy egy örökbe adott gyereknek hol a legjobb.
Az államtitkár szerint ezeket a kérdéseket ki kell vonni a „politikai árnyékboksz kategóriájából”, és minden ponton a gyerekből kell kiindulni. Ez egy tanulási folyamat, amelyet a miniszterelnöknek és a képviselőknek is meg kell érteniük. Az elmúlt hetekben tárcaközi egyeztetések kezdődtek a dolgozók szűrésére szolgáló új módszerek kidolgozására, mivel a korábbi vizsgálat „eljátszotta a kreditet, amit a szakma adott neki”. Gyurkó Szilvia ígéretet tett arra, hogy elsőként fogja jelezni, ha valami nem megfelelő a rendszerben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása