Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a legundorítóbb húzásnak nevezte Magyar Péter részéről a roma holokauszt megemlékezésével kapcsolatos ügyet. A politikus szerint Magyar Péter egy érzékeny történelmi eseményt használt fel politikai támadásra, hogy ürügyet találjon a Mi Hazánk bírálatára.
A parlamenti vita azután robbant ki, hogy a Mi Hazánk frakciója ülve maradt egy hétfői ülésen, miközben a többi képviselő néma felállással emlékezett a roma holokauszt áldozataira. Toroczkai László videóban reagált az eseményekre, hangsúlyozva, hogy frakciójának nem a megemlékezés tartalmával, hanem annak formájával volt problémája.
A politikus állítása szerint a hétfői esemény házszabálysértő volt, mivel egy korábbi megállapodás értelmében egyetlen képviselő sem szólíthatja fel a többi képviselőt spontán felállásra. Ezt a megállapodást állítólag Forsthoffer Ágnes vezetésével rögzítették. Toroczkai arra is felhívta a figyelmet, hogy az ülésvezető házelnök és a jegyzők sem álltak fel hétfőn, ami szerinte alátámasztja a házszabálysértés tényét.
Másnap, kedden, Toroczkai saját kezdeményezésére egyeztetés történt, melynek eredményeként az összes képviselő, beleértve az ülésvezetőt és a jegyzőket is, felállással emlékezett a roma holokauszt áldozataira. A Mi Hazánk elnöke szerint ez is azt bizonyítja, hogy az ő álláspontjuk volt a helyes a procedúra tekintetében.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke kiemelte, hogy pártja minden áldozat és hősi halott előtt fejet hajt, amennyiben a megemlékezés a parlamenti házszabályoknak megfelelően történik. Toroczkai László bejelentette, hogy a jövőben kezdeményezni fogják, hogy az Országgyűlés rendszeresen megemlékezzen minden olyan áldozatról, akit származása miatt üldöztek, kitelepítettek vagy meggyilkoltak.
A vita tehát nem a roma holokauszt áldozatainak emléke előtti tisztelgés szükségességéről szólt, hanem a parlamenti eljárásrend betartásáról. Toroczkai szerint a korábbi megállapodás egyértelműen tiltotta az olyan spontán felhívásokat, amelyekben egy képviselő az összes frakció felállására szólít fel. Az ilyen jellegű megemlékezéseket kizárólag közös megegyezéssel, például egyházbizottsági ülés keretében lehet kezdeményezni.
Toroczkai László szerint Magyar Péter figyelmen kívül hagyta a keddi, sikeres megemlékezést, és beszéde végén bocsánatkérésre szólította fel a Mi Hazánkot, kijelentve, hogy addig nem hajlandó velük tárgyalni. A Mi Hazánk elnöke azonban visszautasította a bocsánatkérést, mondván, nincs miért bocsánatot kérniük.
A politikus „undorítónak” és „aljas megfutamodásnak” nevezte Magyar Péter fellépését, hozzátéve, hogy egy „Oscar-díjas színjátékot” adott elő, elcsukló hangon, visszaemlékezéseket felolvasva, miközben a roma holokausztot használta fel politikai célokra. Toroczkai szerint Magyar Péter célja az volt, hogy ürügyet találjon a Mi Hazánk megtámadására.
Az eset rávilágít a magyar politikai életben tapasztalható feszültségekre és a pártok közötti éles retorikára. A roma holokauszt megemlékezése körüli vita azt mutatja, hogy még az érzékeny történelmi események is politikai csatározások tárgyává válhatnak, különösen, ha a procedurális szabályok értelmezése eltérő álláspontokat eredményez.
A Mi Hazánk elnökének nyilatkozata, miszerint nem kérnek bocsánatot, és Magyar Péter állítólagos elzárkózása a párbeszédtől, tovább mélyítheti a politikai árkokat. A Mi Hazánk javaslata a jövőbeni, minden áldozatról szóló, szabályszerű megemlékezésekre egy lehetséges út lehet a hasonló viták elkerülésére, amennyiben a parlamenti frakciók konszenzusra jutnak a megemlékezések formájáról és rendjéről.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása