A Tisza-kormány 12 pontos mentőcsomagot dolgozott ki a Velencei-tó megmentésére, melynek részleteiről Bögi Viktória miniszterhelyettes nyilatkozott. A tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, ami sürgős beavatkozást tesz szükségessé. Az új kormányzat célja a környezetvédelem területén egy új, tudatosabb irány kijelölése, amely a korábbi évek elhanyagoltságát igyekszik orvosolni.
A Velencei-tó vízállása drámaian csökkent az elmúlt hetekben, a kezdeti 52 centiméterről mára 40-41 centiméterre esett Agárdnál. Ez a kritikus helyzet azonnali intézkedéseket igényel, melyek keretében a Tisza-kormány a kiemelt beruházások felülvizsgálatát is megkezdte. A miniszterhelyettes elmondása szerint a tó vízminősége az alacsony szint ellenére folyamatosan ellenőrzött és megfelelő, így a fürdés lehetséges, bár a wakeboardpálya bezárt.
A kárenyhítési intézkedések részeként kotrásokat terveznek, hogy a vízfelület egyben maradjon, és megakadályozzák a tó kisebb részekre szakadását. Ez az élővilág, különösen a halak védelmét szolgálja, melyek veszélyben vannak a csökkenő vízmennyiség miatt. Emellett megkezdődnek a tó vízgyűjtő területén lévő vízkivételek vizsgálatai is, hogy feltárják, hová tűnik a lehulló csapadék.
A miniszterhelyettes szerint a környezetvédelem ügye gyakran háttérbe szorul, amint az akut probléma elmúlik, holott a terület a jövő záloga. Kiemelte, hogy az elmúlt 16 évben a környezetvédelemnek nem volt önálló minisztériuma, feladatai szétszórtan, mostoha körülmények között működtek négy tárca között. A kormánytisztviselők beszámolói szerint korábban nem hagyták őket érdemben dolgozni, ami gátolta a szükséges jogszabályi változtatások előkészítését.
Az elmúlt időszakban a civil szervezetek vállaltak kulcsszerepet a környezetvédelemért folytatott küzdelemben, jelentős tudást és tapasztalatot halmozva fel. Példaként említette a gödi Samsung-gyárat, a debreceni CATL-t, a szegedi BYD-t és a Komárom-Esztergom vármegyei cicahomokbányát, ahol erős civil bázis alakult ki. A Velencei-tó, mint szikes tó, természeténél fogva hajlamos a kiszáradásra, azonban a jelenlegi klimatikus viszonyok között ez a helyzet súlyosbodott.
Bögi Viktória hangsúlyozta, hogy a környezet- és természetvédelem a jövő záloga, és az emberi kényelem nem előzheti meg a környezeti szempontokat. Rámutatott, hogy a jogszabályok csupán kereteket biztosítanak, de nem nevelik a társadalmat; ehelyett a környezettudatos magatartás belső igényének kell kialakulnia. Ezért kulcsfontosságú az edukáció, melyet már a gyerekeknél és a családoknál kell elkezdeni.
Az egyéni felelősségvállalás is lényeges, hiszen a sok apró lépés, mint például az esővízgyűjtés, hozzájárulhat a nagyobb eredményekhez. A miniszterhelyettes szerint nem szabad elkeseredni a globális problémák nagysága miatt, hanem a saját környezetünk védelmére kell koncentrálni. Az extrém meleg időjárás, amely az utóbbi időben terheléses próbának tette ki a vízellátást, rávilágít arra, hogy egy másfajta világra kell felkészülnünk, ahol a vízgazdálkodás tudatosabb megközelítést igényel.
Az idei évben már csak kárenyhítésre van lehetőség a Velencei-tó esetében, mivel a nyár hátralévő része is csapadékmentesnek ígérkezik. A vízmegtartás szempontjából a téli-tavaszi időszak a kritikus, ekkor kell felkészülni a jövőre. Az országban korábban hiányzott egy átfogó vízmegtartási terv, az Országos Vízügyi Főigazgatóság inkább az árvízvédelemre fókuszált.
A mesterséges vízpótlás kérdése is felmerült, elsősorban a Dunából. Ennek azonban ökológiai és technikai akadályai is vannak, például a Duna alacsony vízállása és a Paks atomerőmű prioritása. A felszíni vízelvezetés a nagy párolgási veszteség miatt nem hatékony, így csővezetékben való szállítás lenne indokolt, melynek tervezése és kivitelezése időigényes. A felszín alatti vizek szintje is aggasztóan csökkent, ami további kihívásokat jelent a jövő vízgazdálkodása számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása