Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a közösségi médiában fejtette ki álláspontját Magyarország jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a "régi Magyarország" korszaka véget ért, és az ország egy rendszerszintű problémával néz szembe, melyre a Paks körüli kérdések megoldása sem nyújt teljes választ. A szakértő szerint az elmúlt évtizedek alapvető működési logikája nem készítette fel az országot a változó világ kihívásaira.
Tarjányi Péter elemzése szerint az elmúlt harminchat évben, számos kormányváltás és politikai korszak ellenére, az ország alapvető működési elvei változatlanok maradtak. Nem sikerült olyan államot felépíteni, amely nem csupán az aktuális feladatokat látja el, hanem proaktívan felkészül a jövőbeli kihívásokra és változásokra. A szakértő a mai napig jellemzőnek tartja a "törzsi" gondolkodásmódot, ahol a másként gondolkodók automatikusan ellenfélnek számítanak.
Ez a felfogás, bár egy politikai párt számára rövid távon hatékony lehet, egy ország hosszú távú működése szempontjából rendkívül veszélyesnek bizonyulhat. A nemzeti minimum és a folytonosság hiánya miatt minden új kormány hajlamos a korábbi intézkedések átszervezésére, átnevezésére vagy teljes elvetésére, ami a fejlődés helyett folyamatos újrakezdést eredményez. Tarjányi Péter kiemelte, hogy a társadalom szintjén is hasonló jelenség figyelhető meg, ahol a nemzeti egységet tévesen azonosítják az egypárti szavazással, holott bizonyos ügyekben a kormányzati ciklusoktól függetlenül is szükség lenne az összefogásra.
A szakértő számos kulcsfontosságú területet sorolt fel, mint például az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, az államigazgatás, a nemzetbiztonság és az infrastruktúra, ahol a problémák kezelése csupán fenntartásra, toldozgatásra és javítgatásra korlátozódott. Ez a megközelítés azonban elégtelennek bizonyult a valódi, mélyreható fejlődéshez és modernizációhoz. Az Európai Unió által biztosított források hatalmas lehetőséget kínáltak egy szerkezeti váltásra és az ország modernizálására.
Bár rengeteg út, épület és beruházás valósult meg ezekből a pénzekből, a mélységi modernizáció elmaradt. Nem történt meg az a rendszerszintű átalakítás, amely az oktatástól az egészségügyön át az állam működéséig új pályára állította volna Magyarországot. A korrupció szintén súlyos problémává vált, nemcsak anyagi károkat okozva, hanem torzítva a döntéshozatali folyamatokat is, így nem a valós szükségletek, hanem a politikai érdekek mentén valósultak meg fejlesztések.
Ez a jelenség hosszú távon sokkal többe került az országnak, mint az eltulajdonított pénzösszeg, mivel egy rosszul felépített alapra hiába öntenek újabb és újabb milliárdokat, a rendszer ettől nem válik jobbá, csupán drágábbá. A szakértő szerint most érkezett el a számla, hiszen miközben Magyarország működési elvei változatlanok maradtak, a körülötte lévő világ gyökeresen átalakult. Ez a változás különösen az időjárásban, a vízgazdálkodásban, a mezőgazdaságban és az energiaellátásban jelentkező romló helyzetben mutatkozik meg.
Tarjányi Péter hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország működését meghatározó környezeti feltételek megszűntek. Az olcsó és kiszámítható energia, az európai béke magától értetődősége, a bőséges uniós fejlesztési források, a lassabban változó technológiai környezet és a kiszámíthatóbb éghajlati feltételek korszaka véget ért. Ezekre az alapokra már nem lehet a korábbi módon építeni az ország jövőjét.
Ez a felismerés nem azt jelenti, hogy Magyarország nem működik, hanem sokkal inkább azt, hogy a tegnapi működési modellek már nem elegendőek a holnapi problémák kezelésére. Az elavult rendszerek toldozgatása és javítgatása helyett egy teljesen új, működőképes államot kell felépíteni. Ez a paradigmaváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország sikeresen alkalmazkodjon a megváltozott globális és regionális körülményekhez.
A jövő magyar államának nem csupán erősnek, hanem mindenekelőtt alkalmazkodóképesnek kell lennie. Tarjányi Péter szerint egy országos stratégiára van szükség, amelyet helyi megoldásokkal kell kiegészíteni. Erős központi irányításra ott van szükség, ahol az ország egészének érdeke ezt megköveteli, ugyanakkor valódi döntési szabadságot kell biztosítani ott, ahol a helyi szereplők jobban ismerik a specifikus problémákat és megoldásokat.
A szakértő ismételten kiemelte, hogy a régi Magyarország korszaka végérvényesen lezárult, és a jövő építése során nem a múlton kell rágódni. Az új állam felépítése során nem ideológiai alapon, sem jobboldali, sem baloldali megközelítésben kell gondolkodni, hanem kizárólag a funkcionalitásra kell összpontosítani. Harminchat évvel a rendszerváltás után itt az ideje, hogy az ország vezetői ne a hatalom birtoklásával, hanem azzal foglalkozzanak, mi szolgálja leginkább Magyarország javát és hosszú távú érdekeit.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása