Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő előrejelzése szerint augusztusban kezdődhet el a valódi energiaválság időszaka. A szakember hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet, amelyet a hőség is súlyosbít, több, egymástól független tényező együttes hatása válthatja ki. Ezen tényezők között szerepel az időjárás alakulása, a nemzetközi energetikai piac mozgása, valamint a közel-keleti konfliktus, különös tekintettel a Hormuzi-szoros térségére. Tarjányi Péter kiemelte, hogy a válságok kialakulásában ritkán játszik szerepet egyetlen esemény, sokkal inkább több folyamat egyidejű megjelenése vezet a komoly problémákhoz.
A biztonságpolitikai elemzés szerint a válságok természete olyan, hogy azok nem egyetlen, izolált eseményből fakadnak. Ehelyett a valódi kihívások akkor jelentkeznek, amikor számos, egymástól független körülmény és folyamat konvergál, és együttesen fejt ki nyomást a rendszerre. Tarjányi Péter jelenleg pontosan ezt a fajta összetett helyzetet látja kibontakozni, ami indokolja aggodalmát az energiaellátás jövőjével kapcsolatban. A szakértő szerint ez a komplexitás teszi különösen veszélyessé a jelenlegi időszakot, mivel a különböző problémák egymást erősítve súlyosbíthatják a helyzetet.
Az időjárás, különösen a tartós hőség, jelentős mértékben befolyásolja az energiafogyasztást és -termelést. Tarjányi Péter rámutatott, hogy a Duna vízszintje továbbra is rendkívül alacsony, ami komoly kihívást jelenthet az energiatermelés számára. Az alacsony vízállás különösen érinti a Paksi Atomerőmű működését, amelynek hűtéséhez megfelelő mennyiségű folyóvízre van szükség. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőmű működése akár teljesen le is állhat a hétvégén. Bár hangsúlyozta, hogy ez nem jelent nukleáris veszélyhelyzetet, a magyar villamosenergia-rendszerre nézve komoly terhelést jelentene egy ilyen leállás, mivel az erőmű jelentős részét adja az ország áramtermelésének. Az alacsony vízállás emellett más energiatermelési módokat, például a vízerőműveket is hátrányosan érintheti, bár a forrás elsősorban Paksra koncentrál.
Európa energiapiaca általánosan feszült állapotban van. A kontinensen tapasztalható hőség növeli a villamosenergia-fogyasztást, mivel a légkondicionáló berendezések és hűtőrendszerek fokozottan üzemelnek. Ezzel párhuzamosan több európai országban az aszályos időjárás és az alacsony folyóvízszint csökkenti az energiatermelés lehetőségeit. Ez a jelenség nemcsak a nukleáris, hanem a vízerőművek és a hőerőművek működését is befolyásolhatja, amelyek szintén vízigényesek. Tarjányi Péter szerint ilyen körülmények között a tartalékok sokkal gyorsabban fogynak, ami tovább növeli a piaci feszültséget és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Az európai hálózatok terhelése megnő, és a rendszer rugalmassága csökken.
A harmadik kritikus tényező a közel-keleti háborús helyzet, különösen a Hormuzi-szoros térsége. Ez a tengerszoros stratégiai jelentőségű, mivel a világ olaj- és földgázszállításának jelentős része halad át rajta. Tarjányi Péter figyelmeztetett, hogy amennyiben újabb eszkalációra kerülne sor ebben a régióban, annak hatása azonnal érezhető lenne a nemzetközi olaj- és földgázpiacon. Egy ilyen esemény drasztikus áremelkedést okozhatna, ami tovább súlyosbítaná az európai energiaköltségeket. Az energiaárak emelkedése nemcsak a háztartásokra, hanem az iparra is jelentős terhet róna, potenciálisan gazdasági lassulást vagy recessziót is előidézve. A globális ellátási láncok sérülékenysége ezen a ponton különösen élesen megmutatkozhat.
Tarjányi Péter összegzése szerint a következő napokban ezeknek a tényezőknek az együttes hatása fogja eldönteni, hogy a jelenlegi nehéz időszak egyszerűen csak egy drága augusztust eredményez-e, vagy pedig egy valódi energetikai válság kezdetét jelenti. A szakértő szerint a helyzet rendkívül érzékeny, és a különböző folyamatok kölcsönhatása kritikus jelentőségű lesz a közeljövő energiaellátása szempontjából. A figyelem tehát az időjárásra, a nemzetközi piacokra és a közel-keleti fejleményekre irányul.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása