A Madách Színház és az Újszínház igazgatói pozícióira kiírt pályázatok kapcsán a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleményt adott ki, mely szerint a Madách Színház esetében hét, az Újszínház esetében pedig tizenhat pályázat érkezett. A tárca ugyanakkor nem kívánta nyilvánosságra hozni a jelentkezők, sem a sikertelen pályázók nevét, hivatkozva a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kiválasztási folyamat kereteire és határidőire. Ennek ellenére az Újszínházra beadott pályázatok közül néhány név már ismertté vált a sajtóban.
A minisztérium tájékoztatása szerint a pályázati anyagok beérkezését követően hamarosan megkezdődik az érvényes pályázatot benyújtók vezetői kompetenciamérése. Ezt követően kerül sor a pályázók meghallgatására és a pályázatok szakmai értékelésére. A kompetenciamérés lebonyolítására hét ajánlat közül választottak ki egy szolgáltató céget.
A részletes módszertanról és a vizsgálati szempontokról azonban a kiválasztási folyamat lezárulta előtt nem adnak tájékoztatást. A pályázatokat elsőként szakmai bizottságok értékelik, majd a pályázók meghallgatása és véleményezése után Tarr Zoltán miniszter hozza meg a végső döntést.
Az Újszínház igazgatói posztjára beadott tizenhat pályázat közül több név is nyilvánosságra került. Pályázott a jelenlegi igazgató, Dörner György, aki 2012 óta vezeti az intézményt, és a következő évadban Szabó Dezső Elsodort falu című regényének színpadi változatát állítaná színpadra. Az Újszínház társulatából jelentkezett Gregor Bernadett színésznő, aki egy posztban hozta nyilvánosságra pályázatát, valamint Vass György is.
A sajtóban megjelent információk szerint Kiss József, a Soproni Petőfi Színház korábbi igazgatója is beadta pályázatát. Csütörtök este derült ki, hogy Schilling Árpád, a Krétakör egykori alapítója is pályázott az Újszínház vezetésére. Az ő szándéka, hogy egy minden elemében új intézménnyé alakítsa a színházat.
Dörner György kinevezése az Újszínház élére 2012-ben jelentős szakmai tiltakozást váltott ki. Tarlós István akkori főpolgármester azzal az indokkal nevezte ki, hogy Dörnerék magyar darabokat, konzervatív és hagyományos előadásmódot ígértek. Az elmúlt években a színház repertoárján jellemzően Jókai, Herczeg Ferenc és Wass Albert művei szerepeltek, tükrözve a kinevezéskor megfogalmazott irányvonalat.
Schilling Árpád, akinek pályázata az utolsók között vált ismertté, 2018-ban költözött családjával Franciaországba a magyar közéleti állapotok miatt, és azóta lényegében nem dolgozott itthon. Az ő jelentkezése újfajta megközelítést hozhat a színház életébe, amennyiben tervei megvalósulnak.
A színházigazgatói kinevezések mindig kiemelt figyelmet kapnak a kulturális életben, különösen, ha a pályázók személye vagy a kiválasztási folyamat körülményei vitákat generálnak. A minisztérium titoktartása a pályázók neveit illetően, miközben egyes nevek mégis nyilvánosságra kerülnek, ellentmondásos helyzetet teremt. Ez a helyzet rávilágít a kulturális intézmények vezetőinek kiválasztásának átláthatóságával kapcsolatos elvárásokra.
Az Újszínház esetében a jelenlegi igazgató, Dörner György újbóli pályázása, valamint a társulat tagjainak és egy korábbi színházigazgatónak a jelentkezése is jelzi a pozíció iránti érdeklődést. Schilling Árpád pályázata különösen figyelemre méltó, tekintettel a művész korábbi munkásságára és a magyar közélettől való távolmaradására. Az ő elképzelése, miszerint egy "minden elemében új intézménnyé" alakítaná a színházat, jelentős változásokat hozhatna a jelenlegi irányvonalhoz képest. A kompetenciamérés módszertanának titokban tartása további kérdéseket vet fel a kiválasztás objektivitásával kapcsolatban.
A pályázati folyamat következő lépései, a kompetenciamérés és a pályázók meghallgatása kulcsfontosságúak lesznek a végső döntés szempontjából. A Partizán által szervezett szakmai vitanap lehetőséget biztosít a pályázóknak, hogy nyilvánosan is bemutassák elképzeléseiket, és párbeszédet kezdeményezzenek a szakmával és a közönséggel. Az eseményre államtitkárokat is meghívtak, ami tovább emeli a tétet és a nyilvánosság figyelmét.
A végső döntés, amelyet Tarr Zoltán miniszter hoz meg, hosszú távra meghatározza majd a Madách Színház és az Újszínház művészeti irányát és működését. Az, hogy a minisztérium mennyire veszi figyelembe a szakmai bizottságok véleményét, a meghallgatások eredményeit, és mennyire nyitott a nyilvánosság felé a folyamat során, alapvetően befolyásolja majd a kinevezések legitimitását és a kulturális szféra reakcióját. A transzparencia hiánya a pályázók neveinek és a kompetenciamérés részleteinek elhallgatásával továbbra is feszültséget okozhat a kulturális közéletben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása