Kijelölték a Színház- és Filmművészetért Alapítvány új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait, melyről az SZFE pénteki közleménye tájékoztatott. Az alapítói jogokat gyakorló miniszter döntése értelmében Kovács András Bálint lett az ötfős kuratórium elnöke. A kinevezések a 2026. szeptember 1. és 2027. augusztus 1. közötti időszakra szólnak, és jelentős változásokat hoznak az egyetem fenntartó alapítványának vezetésében.
Lannert Judit, az alapítói jogok gyakorlója, nevezte ki a Színház- és Filmművészetért Alapítvány új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait. A kinevezés a 2026. szeptember 1-től 2027. augusztus 1-ig tartó időszakra szól, és az MTI értesülései szerint az SZFE közleménye részletezte a döntést. A jelölési folyamat során a minisztérium által kiírt nyílt pályázati eljárásban beérkezett jelentkezéseket az SZFE szenátusa titkos szavazással rangsorolta.
A szenátus javaslata alapján a kuratórium tagjának az első öt helyen végzett jelöltet ajánlotta, továbbá öt póttagot is megnevezett. A felügyelőbizottság esetében a szenátus a rangsor első helyén álló Huszár Erikát javasolta közvetlenül a testületbe. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a szenátusi rangsor csupán egy javaslatot jelent, a végső döntés meghozatalának joga az alapítói jogokat gyakorló miniszter hatáskörébe tartozik.
A miniszter végül Kovács András Bálintot, Dániel Gábort, Jeney Zoltánné Dr. Tóth Évát, Imely Zoltán Antalt és Upor Lászlót jelölte ki a kuratórium tagjává. Ezen kinevezések közül Kovács András Bálint és Imely Zoltán Antal nem szerepeltek a szenátus által felállított rangsorban. Upor Lászlót a szenátus a tizedik helyre, azaz a póttagok közé sorolta, míg Dániel Gábor és Jeney Zoltánné Dr. Tóth Éva a szenátusi rangsor első öt helyezettje között voltak.
A felügyelőbizottság tagjairól is a miniszter döntött, Balog Éva Máriát, Huszár Erikát és Román Zsuzsa Zsófiát nevezte ki. Huszár Erika volt az egyetlen, akit a szenátus közvetlenül javasolt, és aki végül be is került a testületbe. Az újonnan kijelölt tagok felkészülésükhöz útmutatót kapnak, első feladatuk az alapítvány átadás-átvételének lebonyolítása lesz. A változások bírósági bejegyzésére 2026. augusztus 31-én került sor.
Az SZFE alapítványi modellre való áttérése és az azt követő események régóta a közélet figyelmének középpontjában állnak. Az egyetem autonómiája körüli viták, valamint a fenntartóváltás folyamata jelentős szakmai és társadalmi feszültségeket generált. Az elmúlt időszakban több civil szervezet és szakmai csoport is kifejezte aggodalmát az egyetem jövőjével és vezetésével kapcsolatban.
Augusztusban a Freeszfe és a Filmreform nevű szervezetek nyílt levelet intéztek Lannert Judit miniszterhez és Katz Sándor felsőoktatási államtitkárhoz. Ebben a levélben azt kérték, hogy a szenátus javaslatait hagyják figyelmen kívül az új kuratóriumi tagok megválasztásakor, legitimitási problémákra hivatkozva. A nyílt levelet több mint kétszáz filmszakmabeli írta alá, hangsúlyozva egy olyan kuratórium szükségességét, amely független a jelenlegi egyetemi vezetéstől és a kormányzati kultúrpolitikát meghatározó szereplőktől egyaránt.
A levél aláírói szerint egy ilyen független testület lenne képes visszaállítani az SZFE iránti szakmai és társadalmi bizalmat. Az SZFE vezetése ezt követően közleményben tiltakozott a Freeszfe és a Filmreform nyílt levele ellen, jelezve a belső feszültségeket és az eltérő álláspontokat a jövőbeni irányvonalról. Ez a vita is rávilágított a kuratórium összetételének kiemelt jelentőségére és az alapítványi modell működésével kapcsolatos aggodalmakra.
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány új vezetésének kijelölése kulcsfontosságú az egyetem jövője szempontjából. A kuratórium összetétele közvetlenül befolyásolja az intézmény stratégiai irányítását, pénzügyi döntéseit és hosszú távú működését. Az, hogy a miniszteri döntés részben eltért a szenátus rangsorától, rávilágít a jogszabályi keretek adta mozgástérre és a miniszteri hatáskör súlyára az alapítványi fenntartású egyetemek esetében.
A kuratórium elnökének, Kovács András Bálintnak, valamint a többi tagnak a munkája alapvetően meghatározza, hogy az egyetem milyen mértékben tudja megőrizni vagy visszaszerezni szakmai presztízsét és társadalmi elfogadottságát. A Freeszfe és a Filmreform nyílt levelében megfogalmazott függetlenségi igény, valamint az SZFE erre adott reakciója is jelzi, hogy a szakma és a társadalom jelentős része figyelemmel kíséri az alapítványi vezetés összetételét és tevékenységét. A bizalom helyreállítása kulcsfontosságú a felsőoktatási intézmény hosszú távú stabilitása és sikeres működése érdekében.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium korábbi közleménye szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban a tagság 98 százaléka lecserélődött, összesen 168 új helyet töltöttek be. Ez a szélesebb körű változás azt jelzi, hogy az SZFE alapítványának vezetési cseréje egy nagyobb, rendszerszintű átalakítás része a magyar felsőoktatásban. Az új testületek jogkörei a törvényi minimumra szűkülnek, és elsődleges feladatuk az alapítványok átvilágítása, valamint a kekvák megszüntetésének előkészítése lesz, melynek határideje 2027. augusztus elseje.
Az új kuratórium és felügyelőbizottság elsődleges feladata az alapítvány átadás-átvételének zökkenőmentes lebonyolítása lesz. Ezt követően a testületeknek az alapítványok átvilágítására és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetleges megszüntetésének előkészítésére kell koncentrálniuk. Ez a feladatkör jelentős felelősséggel jár, hiszen az egyetem jövőbeni működésének alapjait fekteti le.
A 2027. augusztus elsejei határidő sürgetővé teszi a munkát, és a döntéshozóknak számos komplex kérdéssel kell majd szembenézniük. Az, hogy a kuratórium milyen mértékben tudja majd érvényesíteni az egyetem érdekeit, és hogyan tudja kezelni a szakmai és társadalmi elvárásokat, kulcsfontosságú lesz. A Freeszfe és a Filmreform által megfogalmazott függetlenségi igény továbbra is nyomás alatt tarthatja az új vezetést, és a szakmai párbeszéd fenntartása elengedhetetlen a bizalom építéséhez.
Az SZFE alapítványának vezetési változása így nem csupán egy személyi döntés, hanem egy szélesebb körű folyamat része, amely hosszú távon meghatározza a magyar felsőoktatás, különösen a művészeti képzés jövőjét. A következő időszakban derül ki, hogy az új vezetés mennyire lesz képes megfelelni a kihívásoknak és milyen irányba tereli az egyetem sorsát ebben a komplex jogi és társadalmi környezetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása