Magyarország energiafüggőségének mérséklése és a fenntartható energiamix kialakítása érdekében a szélenergia hasznosítása kiemelt szerepet kaphat. Az ELTE tanszékvezetője, Munkácsy Béla szerint a szélturbinák telepítése hozzájárulhat az importált földgáz és az orosz nukleáris fűtőelemek kiváltásához. A szakértő hangsúlyozza, hogy az ország energiagazdálkodásának függetlenítése nemzeti érdek és kulcskérdés.
Munkácsy Béla rámutatott, hogy a szélenergia bevezetése több okból is elengedhetetlen. Az importenergia kiváltása mellett a megújuló források előnye, hogy nem igényelnek külföldi beszerzést, ellentétben a biomasszával, melyet gyakran importból fedeznek a túlméretezett erőművi kapacitások miatt. A tanszékvezető szerint a napelemes kapacitás bővítése nagyrészt tervezés nélkül valósult meg, míg más országokban energiamodellek alapján alakítják ki az optimális energiamixet.
A szél- és napenergia termelési maximumai kiegészítik egymást, mivel a napelemek nyáron, a szélturbinák télen teljesítenek a legjobban. Ez a komplementer jelleg csökkentheti a szezonális energiatárolás szükségességét, szemben az atomenergia melletti érvekkel, amelyek gyakran a tározási problémákra hívják fel a figyelmet. A modellszámítások alapján a jelenlegi 8500 megawatt napelem mellé 50-90 százaléknyi szélturbina-teljesítményre lenne szükség a kiegyenlítéshez.
Az ELTE kutatói tizenöt éve végeznek folyamatos kutatásokat a szélenergia területén, eredményeiket rangos nemzetközi lapokban publikálják. Munkácsy Béla elmondása szerint ezeket a kutatásokat korábban nem vették figyelembe a kormányzati körökben, de most igény mutatkozik a szakmai vélemények megosztására. A szakértő szerint még egy 6000-7000 megawattos hazai szélerőmű-kapacitás is szerénynek számítana nemzetközi összehasonlításban, például Brandenburg tartományhoz képest.
Ha Magyarországon 2030-ra 3000-4000 megawatt szélerőművi kapacitás épülne ki, az is csupán a brandenburgi területegységre jutó teljesítmény egytizedét érné el. Ez az adat azt sugallja, hogy egy ilyen célkitűzés társadalmi elfogadottság szempontjából sem lenne túlzott. A kutatások tehát alátámasztják a jelentős bővítési potenciált.
A szélerőműparkok telepítésekor számos szempontot kell figyelembe venni, a természet- és madárvédelemtől a lakossági aggályokig. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a megújuló energia kapacitások növelése hosszú távon jobban szolgálja a madárvilág védelmét, mint a fosszilis és atomenergia fenntartása. A helyszínek kijelölésébe ma már bevonják a madarászokat, természetvédőket és földrajztudósokat, hogy elkerüljék a problémás területeket.
A repülésbiztonság, a zaj, a villódzás és a honvédelmi vonatkozások is kiemelt szempontok a tervezés során. A szélturbinák lakott területektől való távolságára vonatkozó szabályozás Magyarországon minimum 700 métert ír elő, ami az európai átlag alsó határának felel meg. Korábban egy 12 kilométeres korlátozás gyakorlatilag lehetetlenné tette a szélerőművek építését.
A helyi lakosok bevonása kulcsfontosságú a projektek elfogadottságában; minél korábban értesülnek, annál könnyebb meggyőzni őket a beruházás hasznosságáról. Katalóniában és Dániában például a helyi lakosok részvényesként vagy szövetkezeti tagként akár 20-25 százalékban is tulajdonosai lehetnek a projekteknek, ami növeli az anyagi érdekeltséget és az elfogadottságot. Magyarországon az iparűzési adó bevételeken keresztül már most is adott a települések érdekeltté válásának lehetősége.
Kisigmánd és Nagyigmánd térségében végzett kérdőíves kutatás meglepő eredményeket hozott: a lakosság mintegy 80 százaléka kifejezetten ragaszkodik a közel húsz éve működő turbinákhoz. Ez a magas elfogadottság arra utal, hogy a helyi közösségek felismerik a szélerőműparkok előnyeit, és hozzászoktak a jelenlétükhöz.
A szélerőművek telepítési helyszíneinek kiválasztásakor nem csak a szélsebesség, hanem a térbeli diverzifikáció is fontos. A befektetők gyakran csak a szélsebességet veszik figyelembe, mint ahogy egy észak-nyugati fekvésű területen tervezett projekt is mutatja. Az ország és a közösségek szempontjából azonban a turbinák szétszórása az ország különböző pontjain csökkenti a termelés ingadozását és hosszabb ideig biztosítja az intenzív energiatermelést.
Rendszerszinten kell gondolkodni, ahogy Németország példája is mutatja, ahol a tengerparti, legintenzívebb széllel rendelkező területek helyett a távolabbi tartományokba is telepítettek turbinákat, figyelembe véve a települések bevételhez juttatását. A leszerelt szélerőművek újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült aggályokat, melyek szerint a lapátokat elássák, Munkácsy Béla szerint az atomenergia-lobbi próbálta lejáratni a szélenergiát.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása