Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza a kórházi halálozások rangsorában, ami rávilágít az idős, életvégi státuszban lévő betegek ellátásának kritikus állapotára. Szöllősi Melinda, az ELTE Társadalomtudományi Karának doktorjelöltje által készített friss kutatási jelentés, melyről a Népszava is beszámolt, aggasztó adatokat tárt fel a hazai otthoni hospice-ellátásról. A kutatás szerint naponta mindössze tizenegy ember részesül ebben a típusú gondozásban, miközben sokkal többen szorulnának rá.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az OECD-helyezés nem csupán statisztikai adat, hanem egyértelműen tükrözi, hogyan bánik egy társadalom az idős, életük végéhez közeledő emberekkel. Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira támaszkodva vizsgálta, hogy kikhez jut el az ellátás, és milyen okok vezetnek ahhoz, hogy sok idős ember kiszorul a szolgáltatások köréből.
A kutatás eredményei rendkívül lehangolóak. A 2025-ös adatok szerint Magyarországon 124 193 ember hunyt el, ami naponta átlagosan 140 olyan esetet jelent, ahol indokolt lenne az otthoni hospice-ellátás. Ez lehetővé tenné számukra, hogy utolsó napjaikat családtagjaik körében tölthessék.
Azonban a napi 140 rászorulóból mindössze 11 fő kapott otthoni hospice-ellátást. Ezen belül is csupán öt ember esetében biztosított teljes szakmai csapat – orvos, ápoló, szociális szakember, pszichológus – a komplex gondozást.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a napi 140 emberből 129 nem jut el az ellátórendszerig. Ez azt jelenti, hogy életük vége vagy valamilyen szociális intézményben telik, vagy hozzátartozóikra hárul az ellátás teljes terhe. A kutatás szerzője felvetette, hogy az ellátások helyszíni ellenőrzésével mélyebb betekintést nyerhetnénk a rendszer működésébe, és valószínűsíthető, hogy a betegek egy részénél csak ápolói látogatások történtek, teljes körű szakmai támogatás nélkül.
A jelentés szerzője szerint a helyzet javításához már a meglévő adatok összegyűjtése és azok nyilvánosságra hozatala is elegendő lenne a változások elindításához. Ez a lépés alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy a társadalom szembesüljön a problémával, és megkezdődhessen a szükséges reformok kidolgozása az idős, haláluk előtt álló betegek méltó és humánus ellátásának biztosítása érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása