A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) nagyszabású életműkiállítással emlékezik meg Strobl Alajos, a 19-20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrászának munkásságáról. A "Halhatatlanság forrása" című tárlat július 22-én nyílt meg az egyetem Andrássy úti főépületében, és szeptember 19-ig ingyenesen látogatható keddtől szombatig, 10 és 18 óra között. A kiállítás a "Strobl 170 Jubileumi Év" kiemelt eseménye, mely a művész születésének 170. és halálának 100. évfordulóját ünnepli.
A tárlat 45 szobron keresztül nyújt átfogó képet Strobl Alajos sokrétű életművéről, bemutatva mind a közgyűjteményekben őrzött, mind a magángyűjteményekből kölcsönzött alkotásokat. Különleges értéket képviselnek azok a gipsz- és terrakottaszobrok, amelyeket a nagyközönség most láthat először. Ezek a törékeny művek közvetlenül őrzik Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait és első gondolatait, közelebb hozva az alkotói folyamatot a látogatókhoz. A válogatásban olyan intézmények kiemelkedő darabjai szerepelnek, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum és a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény.
A kiállítás előkészítését kísérő kutatások során számos, eddig rejtőzködő alkotás került napvilágra, és több, korábban ismeretlen szobrot sikerült Strobl Alajos műveként azonosítani. Ezek az újonnan felfedezett darabok, melyek között Rauscher Lajos építész, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréi is megtalálhatók, alapvetően gazdagítják Strobl művészetének értelmezését. Az azonosítás levéltári dokumentumok, korabeli fényképek és családi hagyatékok összevetésével történt, feltárva olyan rétegeket, amelyek több mint egy évszázadon át rejtve maradtak.
A tárlat egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb eleme az egyetem Andrássy úti főbejáratának lépcsőjén elhelyezett aranyszínű, életnagyságú, 3D-nyomtatott szobor. Ez a "Mihály" néven ismert figura Strobl Alajos 1913-ban felavatott Mechwart-emlékművének egyik fennmaradt mellékalakja alapján készült. Az eredeti bronzszobor, melynek modellje Pospischil Mihály öntőmunkás volt, a második világháború után egyedüliként maradt meg a szoborcsoportból, és jelenleg a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény kertjében látható. Az aranyszínű, 3D-nyomtatott másolat a modern technológia segítségével idézi meg a múltat, és egyúttal rámutat a kulturális örökség megőrzésének új lehetőségeire. A kortárs interpretáció, melyet Erős Apolka szobrászművész koncepciója alapján a MKE Szobrász Tanszéke és Digitális Művészeti Központja valósított meg Baráz Tamás, Erős Apolka és Tyurin Dániel szobrászművészek közreműködésével, múlandóságával az értékek állandóságára hívja fel a figyelmet.
Strobl Alajos nem csupán korának kiemelkedő szobrászművésze volt, akinek nevéhez olyan ikonikus alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-emlékmű, hanem pedagógusként is meghatározó szerepet töltött be a magyar művészképzésben. 1885-től négy évtizeden át oktatott a Képzőművészeti Egyetem elődjében, a Mintarajztanodában, majd a Szobrász Mesteriskola vezetőjeként tevékenykedett az Epreskertben, ahol saját műterme is működött. A kiállítás helyszíne, az MKE főépülete is szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen eredetileg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokaként működött, és Strobl maga is itt mutatta be először számos új alkotását a 19. század végén a budapesti közönségnek. A tárlat kurátorai Erős Apolka és Borovi Dániel, akik a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködve hozták létre ezt a különleges kiállítást.