Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum korábbi főigazgatója egy miniszteri Facebook-bejegyzésből értesült arról, hogy felmentették pozíciójából. A döntésről semmilyen hivatalos tájékoztatást vagy indoklást nem kapott a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős minisztériumtól. A múzeum ideiglenesen bezár egy átfogó átvilágítás idejére, ahogy azt a miniszter bejelentette.
Schmidt Mária saját Facebook-oldalán fejezte ki meglepetését és értetlenségét a történtek kapcsán. Elmondása szerint a minisztérium nem kommunikált vele, leveleire nem kapott választ, és korábban sem jelezték neki, hogy bármilyen probléma merült volna fel a múzeum kiállításának tartalmával vagy nézőpontjával kapcsolatban. A volt főigazgató reményét fejezte ki, hogy felmentésének oka nem politikai szimpátiával függ össze, hangsúlyozva, hogy az európai politikai kultúrában, melyre a Tisza Párt is gyakran hivatkozik, nem elfogadott a közgyűjteményi vezetők politikai alapon történő kiválasztása.
Schmidt Mária felidézte, hogy korábban az SZDSZ is kifogásolta a múzeum azon megközelítését, miszerint a kommunista és nyilas terror egyenlő mércével ítélhető el. Feltételezése szerint most a Tisza Pártnak lehet hasonló problémája, amit azonban nem mernek nyíltan kimondani. Hozzátette, hogy a Terror Háza irányítása élete egyik legnagyobb megtiszteltetése volt, és elkötelezetten végezte munkáját a történelmi emlékezet megőrzéséért.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden jelentette be Schmidt Mária felmentését, valamint a Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárását egy átvilágítás céljából. A Telex megkereste a minisztériumot a döntés hátterében álló szempontokról és a jövőbeli tervekről. A minisztérium válaszában kifejtette, hogy a vizsgálat célja nem a múzeum működésének ellehetetlenítése, hanem a megváltozott fenntartói helyzetre való reagálás.
A minisztérium indoklása szerint a fenntartói struktúra változásával a tárca felelőssége is átalakult. Ezért tartják indokoltnak az intézmény szakmai és működési gyakorlatának teljes körű áttekintését. A vizsgálat célja, hogy a múzeum a jövőben szakmailag hitelesen, átláthatóan és a történelmi emlékezethez méltó módon működjön. Ez a lépés egy felülvizsgálat alatt álló szakmai és működési struktúra fenntartásának elkerülését szolgálja a megváltozott körülmények között.
Kapcsolódó hírként említette a forrás Szájer József nyugdíjazását is. A korábban a Terror Háza Múzeumhoz tartozó Szabad Európa intézetnél dolgozó Szájer József idén szeptember 7-én, közös megegyezéssel vonult nyugdíjba. Döntését azzal indokolta, hogy betöltötte a 65. életévét, és korlátozott munkaképességet állapítottak meg nála.
Schmidt Mária felmentésének módja, miszerint egy nyilvános Facebook-posztból értesült a döntésről, szokatlan és kérdéseket vet fel a kommunikáció protokolljáról a kormányzati és kulturális intézmények között. Ez az eset rávilágít a közgyűjteményi vezetők kinevezésének és felmentésének átláthatóságára vonatkozó elvárásokra, különösen egy olyan intézmény esetében, amely a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelten fontos szerepet tölt be.
A Terror Háza Múzeum mindig is a politikai diskurzus fókuszában állt, különösen a kommunista és nyilas diktatúrák bemutatásának módja miatt. A mostani átvilágítás és a minisztérium által megfogalmazott célok – a szakmai hitelesség, átláthatóság és a történelmi emlékezethez méltó működés biztosítása – jelentős változásokat hozhatnak az intézmény életében. A helyzet érzékenységét növeli Schmidt Mária felvetése a politikai motiváció lehetséges szerepéről, ami általánosabb aggodalmakat vet fel a kulturális intézmények autonómiájával kapcsolatban.
A Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárása és az átfogó vizsgálat lezárása után várhatóan új irányvonalak és esetleges személyi változások várhatók az intézmény vezetésében és működésében. A minisztérium által megfogalmazott célok, mint a szakmai hitelesség és az átláthatóság, alapvetően befolyásolhatják a múzeum jövőbeli kiállításait és programjait. A nyilvánosság és a szakma érdeklődéssel figyeli majd, hogy az átvilágítás milyen konkrét eredményekkel jár, és hogyan valósulnak meg a kitűzött célok a gyakorlatban.
Az ügy valószínűleg továbbra is a közéleti viták tárgya marad, különösen a kulturális intézmények függetlenségének és a politikai befolyás kérdésének tükrében. A Terror Háza Múzeum, mint a magyar történelem egyik legérzékenyebb korszakát bemutató intézmény, továbbra is kiemelt figyelmet kap majd, és a jövőbeli működése meghatározó lehet a nemzeti emlékezetpolitika szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása