Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeumhoz köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány korábbi vezetője, filozófiai hangvételű posztban reagált az intézmény működését érintő változásokra. A bejegyzésben egy 24 éves korszak lezárásáról írt, Bonanza Banzai dalszövegét idézve: „Valami véget ért, valami fáj”. Ez a megnyilatkozás az alapítvány közfeladatainak átadását követi, amely jelentős átszervezést jelez a magyar kulturális intézményrendszerben.
A Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent információk szerint augusztus 31-ével a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. leányvállalata, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. veszi át a Batthyány Lajos Alapítvány és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány közfeladatait. Utóbbi szervezet, amely Schmidt Mária nevéhez fűződött, a Terror Háza Múzeumot működtette.
Schmidt Mária posztjában hangsúlyozta, hogy az átadás-átvétel során az alapítvány hiánytalanul elszámolt a tulajdonában lévő vagyonnal és eszközökkel. Kiemelte, hogy az alapítvány intézményeinek, így a Terror Háza Múzeumnak és a hozzá tartozó további nyolc intézetnek a működése mindvégig átlátható, hatékony és jogszerű volt, amit az átadás-átvételi dokumentáció is alátámaszt.
A Terror Háza Múzeum és az alapítványhoz tartozó intézetek két és fél évtizedes munkásságukra tekintenek vissza. Schmidt Mária szerint a dolgozók büszkék lehetnek az elvégzett feladatokra, hiszen a múzeum 2002 és 2026 között több mint 8 millió látogatót fogadott.
Az intézetekkel együtt számos konferenciát, könyvet, kiadványt, emlékévet, képzési programot, valamint állandó és időszaki kiállítást valósítottak meg. Legfontosabb feladatuknak a magyarországi diktatúrák történetének bemutatását, valamint a nemzet szembesítését a náci és kommunista rendszerek gonoszságával, illetve az áldozatok előtti főhajtást jelölték meg.
Schmidt Mária elismerte, hogy bár sok mindent elvégeztek, a múlt kutatása és a totalitárius diktatúrák újjászületésének megakadályozása továbbra is számos feladatot ad.
Ez az átalakulás jelentős változást hoz Schmidt Mária pozíciójában és az általa létrehozott intézményhálózat működésében. A forrás szerint Schmidt Mária az "orbánizmus" intellektuális hátországát kívánta megteremteni, egy olyan intézethálózatot, amely az 1500-as évektől napjainkig igyekezett a Fidesz narratívájához igazítani a magyar és közép-európai történelmet.
Az alapítványi közfeladatok átvétele gyakorlatilag "kihúzta a szőnyeget" ezen intézményrendszer alól, ami komoly befolyásvesztést jelenthet. A Terror Háza Múzeum és a hozzá kapcsolódó intézetek eddig kulcsszerepet játszottak a történelem értelmezésében és a nemzeti emlékezet formálásában, egy meghatározott ideológiai keretrendszeren belül.
Schmidt Mária posztjában kifejezte reményét, hogy a Terror Háza Múzeum és az intézetek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a diktatúrák múltjának kutatásában és a totalitárius rendszerek elleni küzdelemben. Filozófiai gondolatát egy metaforával zárta: „Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.”
A forrás rávilágít, hogy a közérdekű alapítványok felszámolásának egyik legnagyobb vesztese egyértelműen Schmidt Mária, akinek az irányítása alatt álló, a történelmet egy adott narratíva szerint formáló intézményrendszer most jelentős átalakuláson megy keresztül. Ez a lépés egy korszak lezárását jelenti a magyar történelemkutatás és emlékezetpolitika területén, és új fejezetet nyithat az érintett intézmények életében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása