Schadl György, a végrehajtói kar korábbi elnöke, aki jelenleg házi őrizetben van, közzétette végrehajtói irodájának tavalyi pénzügyi beszámolóját. Az adatok szerint a korrupcióval vádolt Schadl György közel 20 millió forintos bevételre tett szert 2023-ban az irodájából. Ez a jövedelem annak ellenére keletkezett, hogy végrehajtói tevékenységét felfüggesztették.
A 24.hu által ismertetett információk rávilágítanak arra, hogy Schadl, hasonlóan feleségéhez, továbbra is jelentős jövedelemhez jut a végrehajtói irodáján keresztül. A helyzet különösen figyelemre méltó, mivel a hivatalos felfüggesztés ellenére a profit nagy része nála landol. Ez a gyakorlat a végrehajtói hivatásrenddel kapcsolatos szabályozási kérdéseket is felvet.
Schadl György végrehajtói irodájának működését két önálló bírósági végrehajtó, Kovássy Szabolcs és Bihari Zsófia Nóra vette át állandó helyettesítés keretében. Ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy az irodák továbbra is működjenek, miközben Schadl György személyesen nem végez végrehajtói munkát. A helyettesítést végző végrehajtók az irodák üzemeltetését egy 10 százalékos tulajdonrész fejében vállalták el.
A profit elosztása is ezen az alapon történik, így a nyereség 90 százaléka Schadl Györgyhöz kerül. Ennek eredményeként Schadl a tavalyi évben majdnem 20 millió forintot keresett a végrehajtói irodájával. Korábbi hírek szerint feleségének irodája még ennél is nagyobb bevételt produkált, 105 millió forintot keresve ugyanabban az időszakban.
Ez a rendszer a végrehajtói kar felügyeletéért felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által is ismert, amely többször is hangsúlyozta a hivatásrend megújításának szükségességét. Azonban a jelenlegi szabályozás továbbra is lehetővé teszi ezt a fajta működést. A helyettesítési rendszerrel kapcsolatos gyakorlatok így továbbra is fennállnak, annak ellenére, hogy a hatóságok a végrehajtói szakma reformján dolgoznak.
Schadl György neve az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyével, a Schadl–Völner-üggyel forrt össze. A vádirat szerint Schadl György korrupciós kapcsolatot épített ki Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral. Völner Pál államtitkárként rendszeresen fogadott el pénzt Schadltól, esetenként 2-5 millió forintos összegeket, melyek összesen legalább 83 millió forintra rúgtak.
Cserébe Völner Pál a pozíciójából adódó befolyását felhasználva intézett el Schadl kéréseit, például jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség álláspontja szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta a pénzt Völnernek, hogy az államtitkár folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ez a mechanizmus biztosította Schadl számára a befolyást a végrehajtói rendszerben.
Schadl György a végrehajtói kar volt elnökeként ebből a pénzből finanszírozta Völner Pál kifizetéseit, amelyet azoktól kapott, akiket végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint Schadl így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Az ügy széleskörű érintettségét mutatja, hogy Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket is tanúként idézték be az eljárás során.
A Schadl György irodájának működésével kapcsolatos pénzügyi adatok, valamint a profitmegosztás rendszere rávilágít a végrehajtói hivatásrend szabályozásának hiányosságaira. Annak ellenére, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) többször is hangsúlyozta a végrehajtói hivatásrend megújításának szükségességét, a Schadl házaspár által alkalmazott "trükközést" lehetővé tevő szabályok nem változtak.
Ez a helyzet kérdéseket vet fel a felügyeleti szervek hatékonyságával és a szabályozási keretek aktualitásával kapcsolatban. A végrehajtói rendszer átláthatóságának és integritásának biztosítása kiemelten fontos a jogállamiság szempontjából. A jelenlegi állapot fenntartása bizalmatlanságot szülhet a közvéleményben a végrehajtói szakma iránt.
Emellett a Tisza-kormány bejelentette, hogy vizsgálja az SZTFH megszüntetésének lehetőségét, feladatait pedig kormány által irányított szervek vehetik át. Ez a lépés további bizonytalanságot okozhat a végrehajtói hivatásrend felügyeletében és reformjában. Az SZTFH jövője és a felügyeleti feladatok átszervezése alapjaiban befolyásolhatja a végrehajtói rendszer működését és az esetleges visszaélések megelőzését.
A Schadl–Völner-ügy az elmúlt évek egyik legjelentősebb korrupciós büntetőpere Magyarországon. A perben Schadl György házi őrizetben van, és a vádak súlyos következményekkel járhatnak rá nézve. Az ügy nem csupán egyedi bűncselekményekről szól, hanem rávilágít a rendszer szintű problémákra és a korrupció lehetséges mértékére a végrehajtói szakmában.
A folyamatban lévő bírósági eljárás eredménye alapvető fontosságú lesz a jogállamiság és a közbizalom szempontjából. Az ügy kimenetele precedenst teremthet a jövőbeni korrupciós esetek kezelésében és a hivatali visszaélések elleni küzdelemben. A tanúként beidézett volt miniszterek szerepe is kiemeli az ügy politikai érzékenységét és súlyát.
A végrehajtói hivatásrend megújítására vonatkozó tervek és az SZTFH jövőjével kapcsolatos döntések kritikusak lesznek. Ezek a változások hozzájárulhatnak egy átláthatóbb és elszámoltathatóbb végrehajtói rendszer kialakításához, amely képes megelőzni a hasonló visszaéléseket a jövőben. A közvélemény fokozott figyelemmel kíséri az ügy fejleményeit és a szabályozási reformokat.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása