Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkára az elmúlt hetekben széles körű egyeztetéseket folytatott a kulturális szakterületek képviselőivel. A megbeszélések fókuszában a különböző szakmai területek előtt álló feladatok és a szükséges változtatások álltak. Az államtitkár célja a döntések előtti, rendszeres és érdemi párbeszéd visszaállítása volt, miután a kormányzat és a kulturális szektor közötti kommunikáció az utóbbi időben szinte teljesen megszűnt.
A találkozókon a résztvevők alaposan megvizsgálták a jelenlegi rendszer hiányosságait és a felmerülő nehézségeket. Egyetértettek abban, hogy a hatékony feladatellátás érdekében változásokra van szükség, ezért meghatározták a fejlődéshez vezető konkrét lépéseket.
A megbeszélések során több kulturális szakterületre vonatkozóan is konkrét javaslatok születtek a működés javítására és modernizálására. Ezek a javaslatok a jogszabályi környezet átalakításától a finanszírozási rendszerek reformjáig terjedtek.
A levéltári szakterület számára egységes stratégia kidolgozását, a jogszabályi környezet aktualizálását és a bérrendezést javasolták. Emellett kiemelt célként fogalmazódott meg a nyilvántartások könnyebb elérhetőségének biztosítása, a digitalizálás felgyorsítása, valamint a pályázati források egyenlő hozzáférhetőségének megteremtése valamennyi szervezet számára. Ezek az intézkedések a hatékonyabb működést és a modernizációt szolgálják.
A könyvtári területet érintően országos stratégia megalkotásáról, a bérrendezésről és a jogszabályi környezet átalakításáról esett szó. A megbeszélések során felmerült, hogy a jelenlegi keretek között a könyvtárak feladatellátása nem optimális, ezért átfogó reformra van szükség.
A múzeumi szakterületen új kulturális törvény elfogadását, a múzeumi finanszírozás reformját és a pályázati rendszer átalakítását tűzték ki célul. Fontosnak tartották továbbá a humánerőforrás-problémák megoldását, valamint az átlátható vezetői pályázatok bevezetését, amelyek hozzájárulhatnak a szakmai függetlenség erősítéséhez.
Az örökségvédelem területén önálló, szakmailag független és hiteles munkát végző intézményrendszer felállítását tervezik. Ennek keretében a szétszórt intézményrészek és szakemberek egyesítését, valamint a műemlékvédelmet, a régészetet és a kulturális javakat magába foglaló, átfogó kulturális örökségvédelem kialakítását irányozták elő, a szükséges jogszabályok megalkotásával és módosításával.
A régészeti szakterületen a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás és finanszírozás javítását, valamint az örökségvédelmi hatósági feladatok ellátásának korszerűsítését célozták meg. Emellett a jogszabályi környezet módosítását, az oktatás, képzés és szakember-utánpótlás fejlesztését, a tudományos kutatások jobb pozícionálását és a társadalmi szerepvállalás erősítését is fontosnak tartották.
A fotóművészeti szakterületet érintően szakmai stratégia megalkotásáról, egy önállóbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb intézményrendszer, valamint önálló fotóművészeti pályázati és ösztöndíjrendszer létrehozásáról állapodtak meg. Célul tűzték ki a gyűjtemények gyarapítását és digitalizálását, a vizuális nevelés és a szakmai utánpótlás erősítését. Tervezik továbbá egy alkotóművészeti főosztály felállítását, amelynek munkatársait pályázati úton választják ki, biztosítva a transzparenciát és a szakmai rátermettséget.
Sári Zsolt Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a döntéseket megelőző, rendszeres és érdemi egyeztetések visszaállítása elengedhetetlen. A kulturális szakterületek és a kormányzat közötti párbeszéd az elmúlt időszakban szinte teljesen megszűnt, ami nehezítette a hatékony működést. A jelenlegi rendszer nem biztosítja a feladatok megfelelő ellátását, ezért vált szükségessé a problémák átfogó felülvizsgálata.
Az egyeztetések célja a kulturális szektor működésének modernizálása és hatékonyságának növelése. A javasolt intézkedések, mint a bérrendezés, a digitalizáció és a pályázati rendszerek átalakítása, közvetlenül érintik a szakembereket és az intézmények stabilitását. Az átláthatóbb vezetői pályázatok és az önállóbb intézményrendszerek hozzájárulhatnak a szakmai autonómia és a bizalom erősítéséhez. Az új stratégiák és jogszabályi keretek megteremthetik a hosszú távú fejlődés alapjait a különböző kulturális területeken.
Az államtitkár jelezte, hogy a megkezdett párbeszédet további szakterületi képviselőkkel is folytatni fogják. Ez a folyamatos egyeztetés lehetőséget teremt a felmerülő problémák kezelésére és a közös célok elérésére. A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat egy stabilabb és kiszámíthatóbb kulturális környezet kialakításához Magyarországon.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása