Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi parancsnoka a közelmúltban a közösségi médiában hozta nyilvánosságra, hogy saját személyéről és politikai tevékenységéről szóló jelentésekre bukkant. A dokumentumok tartalma mélységesen felháborította, és azonnali válaszokat követel az ügyben. Állítása szerint ezeket a jelentéseket 2025 februárját követően, Magyar Péter melletti nyilvános kiállása után kezdték el készíteni, a Magyar Honvédség katonáinak bevonásával.
Ruszin-Szendi a héten jutott hozzá a dokumentumokhoz, amelyek részletes elemzéseket tartalmaztak róla. Katonaként, egykori parancsnokként és emberként is elfogadhatatlannak tartja a jelentések tartalmát, melyek szerinte sértik a katonai etika alapelveit. Ezek nem egyszerű sajtószemlék voltak, hanem heteken és hónapokon át, rendszeresen készített, átlagosan tízoldalas anyagok.
A jelentések grafikonokat, statisztikákat, elérési adatokat és politikai értékeléseket is tartalmaztak, részletesen bemutatva a nyilvános szerepléseit. A dokumentumok nem csupán a megszólalásainak a honvédség működésére vagy a katonákra gyakorolt hatását vizsgálták. Sokkal inkább a személyére, nyilvános szerepléseire és az ezek körül kialakuló politikai kommunikációra összpontosítottak, mélyrehatóan elemezve azokat.
Vizsgálták például, hogyan használták fel ellene a „berántunk” kijelentését a politikai kommunikációban, és milyen kormányzati üzenetek várhatók a sorkatonaság kérdésében. Ruszin-Szendi kifogásolta, hogy a jelentésekből hiányzott minden érdemi értékelés arról, mennyit beszélt a katonák megbecsüléséről, érdekeiről és szolgálati körülményeiről. Ehelyett a politikai összefüggésekre és a személyes megítélésére fókuszáltak.
Ruszin-Szendi Romulusz állítása szerint a jelentések készítése 2025 februárját követően kezdődött, miután nyilvánosan kiállt Magyar Péter mellett. Ekkor a Magyar Honvédség katonáival rendszeresen elemeztették a személyét és a politikai tevékenységét, ami szerinte aggályos. Az egykori parancsnok hangsúlyozta, hogy 2025 februárjában azért szólalt meg, hogy jobb szolgálati körülményeket, nagyobb megbecsülést és biztosabb jövőt követeljen a katonáknak.
Ez a kiállás, mely a katonák érdekeit szolgálta, vezethetett a róla szóló elemzések elrendeléséhez és elkészítéséhez.
Ruszin-Szendi élesen bírálta a jelentések elkészítésének elrendelőjét, mivel szerinte a honvédség pártpolitikai célú felhasználása szembemegy a katonai hivatás alapelveivel és a tisztességes magatartással. Kiemelte, hogy a parancsnoki felelősség nem ér véget a parancs kiadásával, hanem annak céljára és indokoltságára is kiterjed, ami alapvető elvárás. Különösen érdekesnek tartja azt az erkölcsi helyzetet, hogy az, akinek szerepe lehetett a feladat elrendelésében, most éppen tőle vár támogatást a saját jövőjét illetően.
Ezt a magatartást nem tartja gerinces, férfias és parancsnokhoz méltó cselekedetnek, ami aláássa a bizalmat. Javasolja az érintettnek, hogy először a saját lelkiismeretével számoljon el, amennyiben rendelkezik ilyennel.
Ruszin-Szendi Romulusz több konkrét, alapvető kérdést is megfogalmazott, amelyekre szerinte azonnali és kielégítő választ kell adni. Tudni akarja, milyen konkrét honvédelmi cél indokolta egy már nem aktív katona személyének és valamennyi nyilvános megjelenésének hónapokon át tartó, részletes elemzését. Érdeklődik továbbá, milyen jogszabályi és szolgálati felhatalmazás alapján végezték ezt a munkát, és ki biztosította ehhez a kereteket.
Tisztázni szeretné, ki rendelte el és hagyta jóvá a jelentések elkészítését, valamint ki vállalja értük a teljes felelősséget. Felveti a kérdést, vizsgálta-e bárki, hogy a feladat szükséges és arányos volt-e a honvédelem szempontjából. Azt is megkérdezi, hogy amennyiben a jelentéseknek nem volt igazolható honvédelmi céljuk, felmerülhet-e az elrendelő szolgálati, fegyelmi vagy akár büntetőjogi felelőssége.
Az elrendelőt szánalmas, kicsinyes, hazafiatlan, bajtársiatlan, gyáva, politikailag manipulált embernek nevezte, legyen az egyenruhás vagy civil. Várja a reakciót, hogy mindenki megtudja, kihez köthető ez a szóban elrendelt feladat, és ki áll a háttérben. Végül pedig egyértelmű ígéretet tett: ő soha nem fog ilyen parancsot adni, ami sérti a katonai etika elveit.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása