A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közleményben tájékoztatott a hazai labdarúgást érintő fontos változásokról, különös tekintettel a férfi NB I-es bajnokságra vonatkozó úgynevezett „magyarszabály” módosítására. Az elnökség döntése értelmében az ösztönző rendszer rugalmasabbá válik, miközben a hazai és fiatal játékosok szerepeltetésének alapvető célkitűzései változatlanok maradnak.
Négy kiemelt versenyprogramban – a férfi NB II-ben, a női nagypályás NB I-ben, valamint a férfi és női futsal NB I-ben – a korábbi idényben érvényes előírások továbbra is érvényben maradnak a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző rendszer keretében. Ez azt jelenti, hogy ezekben a ligákban a kluboknak továbbra is a megszokott módon kell megfelelniük a szabályoknak, biztosítva a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
Változások a férfi NB I-ben
A legjelentősebb módosítások a férfi élvonalat, azaz az NB I-et érintik. Itt a „magyarszabályként” is ismert ajánlás rugalmasabbá válik, ami a klubok számára nagyobb mozgásteret biztosíthat a keret kialakításában és a mérkőzések alatti játékosválasztásban. Bár a célszámok – vagyis a hazai és U21-es játékosok szerepeltetésére vonatkozó elvárások – azonosak maradnak az előző idényben meghatározottakkal, az elszámolási rendszer alapvetően átalakul.
Az új, rugalmasabb elszámolási rendszer értelmében a csapatoknak átlagosan öt hazai játékost kell a pályán tartaniuk a mérkőzések során, akik közül legalább egynek 21 éven alulinak (U21) kell lennie. Ez az átlagos teljesítés azt jelenti, hogy nem minden egyes mérkőzésen kell szigorúan megfelelni a pontos percszámoknak, hanem az idény egészére vetítve kell elérni az előírt mutatót. Az átlag elérésének módja pontosan meghatározott: minden egyes mérkőzésen legalább négy hazai játékosnak kilencven percet, és egy U21-es játékosnak legalább negyvenöt percet kell a pályán töltenie. Ez a megfogalmazás biztosítja, hogy a kluboknak továbbra is komoly figyelmet kell fordítaniuk a hazai és fiatal tehetségek játéklehetőségére, de bizonyos esetekben, például sérülések vagy taktikai megfontolások miatt, rugalmasabban kezelhetik a helyzetet.
A hazai játékos fogalma és a nemzetközi kupaszereplés
A „hazai játékos” fogalma az NB I-ben egyértelműen meghatározásra került: az minősül hazai játékosnak, aki rendelkezik magyar állampolgársággal. Fontos kiegészítés azonban, hogy amennyiben egy magyar állampolgárságú játékos a FIFA szabályzata szerint nem jogosult a magyar válogatottban való szereplésre, akkor az általa a pályán töltött percek ugyan beszámításra kerülnek az átlagba, de ezekért a percekért a klub nem kap pénzdíjazást. Ez a kitétel arra ösztönzi a klubokat, hogy olyan magyar játékosokat szerepeltessenek, akik potenciálisan a nemzeti csapat számára is értéket képviselhetnek.
További jelentős változás, hogy a nemzetközi kupamérkőzéseken teljesített hazai és fiatal játékperceket is be lehet számítani az NB I-es teljesítésbe. Ez a módosítás különösen kedvező lehet a nemzetközi porondon is szereplő magyar klubok számára, hiszen így a nemzetközi szereplés nem jelent hátrányt a hazai szabályok teljesítésében, sőt, hozzájárulhat a hazai játékosok fejlődéséhez és tapasztalatszerzéséhez a magasabb szintű mérkőzéseken.
Pénzügyi háttér és elosztás
Az MLSZ közleménye kitért a magyar labdarúgás pénzügyi hátterére is. A hazai szövetség tájékoztatása szerint az MTVA hatmilliárd forintért vásárolja meg az NB I-es mérkőzések közvetítési jogait, biztosítva ezzel a bajnokság széles körű televíziós láthatóságát. Emellett a Szerencsejáték Zrt. is jelentős összegekkel járul hozzá a sportág finanszírozásához: hatmilliárd forintot fizet a marketingjogokért, és további hárommilliárd forintot a fogadási jogokért. Ezek az összegek együttesen jelentős bevételt biztosítanak a magyar labdarúgás számára.
A befolyt összegekből az elnökség döntése szerint, a csapatokkal történt egyeztetés után, a következőképpen történik az elosztás: a férfi NB I-es csapatok között tíz és fél milliárd forint, míg az NB II-es csapatok között hárommilliárd-hatszázharmincmillió forint kerül felosztásra az év folyamán. A fennmaradó összegből, a maradványból, a női nagypályás és a futsal szakág első osztályú csapatai, valamint a négy kupasorozatban eredményesen szereplő amatőr csapatok részesülnek. Az MLSZ hangsúlyozta, hogy az amatőr csapatok esetében a teljesítmények alakulásától függően szükség esetén saját bevételéből egészíti ki az említett maradvány összegét, ezzel is támogatva a szélesebb alapokon nyugvó labdarúgó-utánpótlást és a sportág fejlődését.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása