A magyar labdarúgó-válogatott kerete jelentős átalakuláson megy keresztül Marco Rossi szövetségi kapitány irányítása alatt. Az elmúlt öt évben a 2021-es Európa-bajnokságon szereplő csapat gerincének nagy része eltűnt, a keret frissítését egyrészt a természetes generációváltás, másrészt a kulcsjátékosok sérülései is felgyorsították. Ez a folyamat új kihívások elé állítja a szakmai stábot, miközben a csapatnak tétmérkőzéseken kell megtalálnia az új egyensúlyt.
A 2021-es Európa-bajnokságon szereplő 26 fős magyar keretből mindössze négy játékos – Bolla Bendegúz, Willi Orbán, Schäfer András és Sallai Roland – került be Rossi 2026 szeptemberében kihirdetett, eredeti 26 fős névsorába. Szoboszlai Dominik, aki 2021-ben sérülés miatt hiányzott, ma már csapatkapitányként vezeti a válogatottat, de a friss keretben öt olyan futballista is helyet kapott, akit korábban még nem hívtak meg a felnőtt nemzeti csapatba. A változás dinamikáját jól mutatja, hogy a 2024-es Eb-keretből is csupán nyolc játékos – Bolla, Kerkez Milos, Orbán, Callum Styles, Schäfer, Szoboszlai, Sallai és Varga Barnabás – szerepelt az eredeti szeptemberi listán.
A sérülések tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen Varga, Sallai és Styles már az első Nemzetek Ligája-mérkőzéseken sem állt Rossi rendelkezésére, Dárdai Márton pedig szintén sérülés miatt maradt ki. Ez a kényszerhelyzet azt eredményezte, hogy több újoncnak és kevés válogatott rutinnal rendelkező futballistának azonnal fontos szerepet kellett vállalnia tétmérkőzéseken. A kapusposzton Gulácsi Péter 2025 májusában lemondta a válogatottságot, Dibusz Dénes pedig kisebb sérülések és pihenő miatt hiányzott a mostani keretből. Így Tóth Balázs lett az első számú kapus, akit két fiatalabb játékos, Pécsi Ármin és Gundel-Takács Bence egészített ki. Tóth azonban az első őszi mérkőzéseken fontos védésekkel járult hozzá a csapat teljesítményéhez.
A magyar válogatott a 2021-es Eb-n Portugáliával, Franciaországgal és Németországgal került egy csoportba, ahol a franciák és németek elleni döntetlenekkel olyan alapot teremtett, amelyre a későbbi sikerek épülhettek. Ekkor a csapat gerincét olyan játékosok alkották, mint Gulácsi Péter, Willi Orbán, Szalai Attila, Nagy Ádám, Schäfer András, Kleinheisler László, Sallai Roland és Szalai Ádám. A generációváltás nem hirtelen következett be; a 2024-es Európa-bajnokság keretében még 14 játékos szerepelt a 2021-es csapatból. Ekkorra már megjelentek az új kulcsfigurák, mint Kerkez Milos, Szoboszlai Dominik, Varga Barnabás, Callum Styles és Dárdai Márton.
Marco Rossi 2018 óta irányítja a válogatottat, így ő az a kapitány, aki az előző sikeres csapatot felépítette, és most a generációváltást is vezeti. Érdekesség, hogy az MLSZ 2024-ben még a tapasztalatot és az összeszokottságot emelte ki az Eb-keret legfontosabb jellemzőjeként, Rossi pedig akkor nem látott olyan kiugró teljesítményt, amely újonc behívását indokolta volna. Ehhez képest 2026 szeptemberére már öt első keretes újonc szerepelt a listán, ami jól mutatja a változás mértékét és gyorsaságát.
A keret átalakulása különösen a védelemben és a középpályán szembetűnő. Orbán továbbra is a védelem vezére, Kerkez pedig topligás balhátvédként kulcsszereplő. Azonban a 2021-es keretből Szalai Attila, Botka Endre, Fiola Attila, Lang Ádám és Loic Nego már nincsenek a csapatban, Dárdai hiányában pedig Csinger Márk kezdett Orbán mellett. A középpályán a 2021-es Nagy Ádám, Kleinheisler és Schäfer alkotta stabil tengely helyett Szoboszlai és Schäfer mellett olyan játékosok kapnak lehetőséget, mint Csongvai Áron, Vitális Milán, Tóth Alex, Tóth Rajmund és Szűcs Tamás, akik még csak most gyűjtik első válogatott tapasztalataikat. Az északírek elleni kezdő tizenegyben mindössze öt olyan futballista volt, aki a 2024-es Eb-keretnek is tagja volt.
A támadósorban a leginkább érzékelhető a változás és a gyengébb eredmények közötti kapcsolat. Szalai Ádám visszavonulása után Varga Barnabás vette át a középcsatár szerepét, Sallai pedig a válogatott egyik legfontosabb támadója. Amikor mindketten sérülés miatt kiestek, Rossi olyan játékosokra kényszerült építeni, akiknek kevés vagy semennyi válogatott rutinnal nem rendelkeztek. Az Ukrajna és Észak-Írország elleni mérkőzéseken a csapat gól nélkül maradt, ami rávilágított a kipróbált mélység hiányára a támadósorban. Egészséges kerettel az új játékosok fokozatosabban épülhetnének be, de a szeptemberi tétmeccseken azonnali eredményt kellett volna szállítaniuk.
Az első Nemzetek Ligája-mérkőzésekből még nem lehet végleges következtetéseket levonni. Az Ukrajna elleni 0–1-es vereség ellenére a csapat több helyzetet dolgozott ki, ami arra utal, hogy az új játékosok képesek felvenni a válogatott szintjét. A Belfastban elért 0–0-s döntetlen azonban rávilágított a csapat alkalmazkodási nehézségeire és a veszélyes támadások hiányára az első félidőben. A Georgia elleni harmadik mérkőzés viszont már sokkal jobban sikerült, a Puskás Arénában aratott 1–0-s győzelem során a csapat rendkívül éles volt. Szoboszlai Dominik is kiemelte a csapat küzdőszellemét, amelyre a jövőben építeni kell.
Az átalakulás legfőbb hatása a rutin és az összeszokottság hiányában érhető tetten, hiszen egyszerre sok új játékos került fontos szerepbe, miközben kulcsjátékosok is hiányoztak. Azonban Orbán, Schäfer, Szoboszlai és Kerkez továbbra is nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező alapemberek, akik mindhárom mérkőzésen pályára léptek. Rossi feladata most az, hogy az átalakuló kerethez is megtalálja azokat a taktikai és személyi megoldásokat, amelyekkel a válogatott továbbra is eredményes maradhat. Az olasz szakembernek egyszerre több poszton kell új egyensúlyt teremtenie, a védelemben Orbán társait és utódját, a középpályán Szoboszlai és Schäfer mellett az új rendet, valamint a támadósorban Varga és Sallai hiányában is veszélyt jelentő alternatívákat keresve.
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása