Nicușor Dan román államfő Luca Niculescut, a Románia OECD-csatlakozásáért felelős külügyi államtitkárt kérte fel kormányalakításra, öt hónap alatt immár negyedik jelöltként. A pártfüggetlen diplomata kinevezése a politikai patthelyzet feloldását célozza, miközben az ország május óta ügyvivő kormánnyal működik.
A román államfő a parlamenti pártokkal folytatott újabb konzultációk után hétfő este jelölte ki Luca Niculescut miniszterelnöknek. Dan elnök azzal indokolta választását, hogy Niculescu rendelkezik a legnagyobb eséllyel egy parlamenti többség kialakítására. Az 55 éves, pártoktól független jelölt az elmúlt négy évben Románia OECD-csatlakozási folyamatát koordinálta külügyi államtitkárként.
Niculescu korábban újságíróként dolgozott, az RFI Románia főszerkesztője volt, és több francia sajtóorgánum romániai tudósítójaként is tevékenykedett. 2016 és 2022 között Románia párizsi nagyköveteként szolgált. Személye már szeptemberben is felmerült lehetséges kormányfőként, és most is az esélyesek között tartották számon.
Nicușor Dan bemutatásában kiemelte, hogy Niculescu ismeri a román állam működését, és segíthet abban a fejlődésben, amelyet az OECD-tagság jelenthet az országnak. Az államfő szerint Niculescu személye garantálja Románia Nyugat-barát irányultságának megőrzését. A kijelölt miniszterelnök maga fogja eldönteni, hogy szakértői vagy politikai kormányt alakít.
Luca Niculescu a kinevezésekor kijelentette, hogy csodákat nem ígér, de felelős közpénzkezelést és a reformok felgyorsítását igen. Hangsúlyozta, hogy Romániának hidakra van szüksége, és az embereket egyesítő, nem pedig megosztó tényezőket kell előtérbe helyezni.
Románia politikai élete május eleje óta ügyvivő kormánnyal működik, miután a parlament bizalmatlansági indítványt szavazott meg a Bolojan-kormány ellen, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezett. Az elmúlt öt hónapban Nicușor Dan államfő már a negyedik miniszterelnök-jelöltet nevezte ki, ami a politikai instabilitás mélységét mutatja.
Az első jelölt, Eugen Tomac, aki szintén pártfüggetlen volt, támogatás hiányában visszalépett a szavazás előtt. Ezt követően az államfő Adrian Veșteát, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőjét kérte fel kormányalakításra, anélkül, hogy egyeztetett volna pártjának elnökével. Ez a lépés jelentős belső feszültségeket okozott a PNL-ben.
Adrian Veștea kabinetjét végül június 22-én leszavazta a parlament, mindössze 189 támogató voksot kapva a szükséges 233 helyett. A nyár meddő tárgyalásokkal telt el, majd szeptember közepén Siegfried Mureșan liberális EP-képviselőt, a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltjét jelölte az államfő. Ahogy az várható volt, ő sem kapott elegendő szavazatot a parlamentben.
A sikertelen jelölések sorozata ellenére az államfő egyelőre határozottan elutasítja az előrehozott választások lehetőségét, amely egyre komolyabban felmerült a politikai körökben. A jelenlegi helyzetben a kormány beiktatásához továbbra is 233 parlamenti szavazatra van szükség.
Luca Niculescu kinevezése kulcsfontosságú lehet a romániai politikai patthelyzet feloldásában, bár a pártfüggetlensége egyszerre előny és hátrány. Előny, mert potenciálisan szélesebb körű támogatást nyerhet el a megosztott politikai palettán, hátrány viszont, mert hiányzik mögötte egy erős pártapparátus, amely biztosítaná a szükséges parlamenti többséget.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Niculescu személye garancia Románia Nyugat-barát irányultságának fenntartására, ami kiemelten fontos az ország nemzetközi megítélése és gazdasági fejlődése szempontjából. Az OECD-csatlakozás koordinálásában szerzett tapasztalata különösen értékes lehet, hiszen ez a célkitűzés jelentős gazdasági és intézményi reformokat igényel.
A kijelölt miniszterelnök ígéretei a felelős közpénzkezelésről és a reformok felgyorsításáról kritikusak az ország gazdasági stabilitása és fejlődése szempontjából. Az általa említett "hidak építése" és az "egyesítő tényezők előtérbe helyezése" arra utal, hogy megpróbálja enyhíteni a mély politikai megosztottságot, ami elengedhetetlen egy működőképes kormány megalakításához.
A sikertelen kormányalakítási kísérletek sorozata rávilágít a romániai politikai rendszer törékenységére és a pártok közötti konszenzus hiányára. Ez a helyzet nem csupán a belpolitikai stabilitást veszélyezteti, hanem hátráltatja az ország fejlődését és nemzetközi pozíciójának erősödését is.
Luca Niculescu kinevezése után a parlamenti pártok reakciói vegyesek, ami előrevetíti a nehéz tárgyalásokat. A szélsőjobboldali AUR azonnal közölte, hogy nem támogatja Niculescu kormányát, előrehozott választásokat követelve, és Călin Georgescu, volt államfőjelölt szabadon bocsátását feltételül szabva. Georgescut nemrégiben csalás gyanújával vették őrizetbe.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kormányprogram ismeretében dönt majd a támogatásról. Az RMDSZ szóvivője kompetensnek nevezte Niculescut, és tárgyalásokat helyezett kilátásba. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke továbbra sem tartja jó megoldásnak az előrehozott választásokat, és azt javasolja, hogy az államfő jelöljön újabb miniszterelnököt, ha a negyedik javaslat sem megy át, ezzel párbeszédre kényszerítve a pártokat.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szintén tárgyalni fog, de Dominic Fritz pártelnök ismételten leszögezte, hogy olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz, nem támogatnak. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu csalódottan nyilatkozott, amiért az államfő ismét figyelmen kívül hagyta pártjuk választási győzelmét, és bejelentette, hogy elemzik Dan döntését.
Az RMDSZ korábban elutasította a PSD-vel való kormányzást, legfeljebb ellenzékből támogatná őket, de csak akkor, ha a liberálisok is hasonlóan cselekszenek. Egyelőre nem látszik, hogy Luca Niculescunak sikerül-e összegyűjtenie a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazatot, vagy ő is az előző jelöltek sorsára jut. A romániai politikai helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása