Az idei augusztus történelmi jelentőségűnek bizonyult Magyarország időjárásában, hiszen a mérések kezdete, azaz 1901 óta nem volt még ilyen forró a nyár utolsó hónapja. A HungaroMet Zrt. szerdán, Facebook-oldalán közzétett részletes elemzése rávilágított, hogy az országos középhőmérséklet kiemelkedően magas értéket mutatott, jelentősen meghaladva a sokéves átlagot, ezzel új rekordot állítva fel a magyar meteorológia történetében.
Az adatok szerint az augusztusi országos átlaghőmérséklet elérte a 24,9 Celsius-fokot. Ez az érték rendkívüli, mivel 3,7 Celsius-fokkal múlta felül az 1991 és 2020 közötti időszak 21,2 fokos átlagát. Ez a majdnem négy fokos eltérés nem csupán statisztikai adat, hanem egyértelműen jelzi a hónap kivételes, tartós melegét, amely jelentősen befolyásolta az emberek mindennapjait és a természetes környezetet. A HungaroMet Zrt. elemzése alapján ez a 24,9 fokos középhőmérséklet tette az idei augusztust a legmelegebbé a 20. század kezdete óta, és egyúttal az összes hónapot tekintve is a legforróbbnak bizonyult Magyarországon 1901 óta. Ez a kettős rekord aláhúzza a mostani augusztus egyedülálló jellegét a magyar klíma történetében.
A hőség nem korlátozódott csupán egy-egy régióra, hanem országszerte érezhető volt, széleskörűen befolyásolva a hőmérsékleti viszonyokat. Az elemzés kiemelte, hogy számos területen a havi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, ami már önmagában is magas értéknek számít. Különösen a Dél-Alföldön alakultak ki extrém értékek, ahol nagyobb kiterjedésű területeken a 26 fokot is túlszárnyalta az átlag. Ez a régió hagyományosan melegebbnek számít, de a 26 fok feletti havi átlag még itt is kiemelkedő. Érdekes módon még a magasabban fekvő hegyvidéki régiókban is 20 Celsius-fok felett maradt az augusztusi átlaghőmérséklet, ami a megszokottnál jóval enyhébb viszonyokra utal ezeken a jellemzően hűvösebb, magaslati területeken. Ez a széleskörű eloszlás is aláhúzza a hónap rendkívüli melegét, amely az ország szinte minden pontján éreztette hatását, a síkvidékektől a hegyekig.
A tartósan magas hőmérsékletek mellett az idei augusztus a rendkívül száraz hónapok sorozatát is folytatta, ami tovább súlyosbította az amúgy is fennálló vízhiányt. A csapadékhiány különösen aggasztó, mivel már hosszú ideje tapasztalható, és az augusztusi adatok csak megerősítették ezt a tendenciát. Az augusztusi országos átlagos csapadékmennyiség – az eddig beérkezett adatok alapján – mindössze 15,6 millimétert tett ki. Ez az érték drámai mértékben, 74 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak 59,5 milliméteres átlagától. Ez a jelentős deficit komoly kihívásokat jelenthet a mezőgazdaság, a vízellátás és az ökoszisztémák számára, hosszú távon befolyásolva a természeti erőforrásokat és a gazdaságot.
A csapadékhiány mértéke történelmi távlatban is figyelemre méltó. Országos átlagban az idei augusztus a negyedik legszárazabbnak minősül 1901 óta, ami azt jelenti, hogy az elmúlt több mint száz évben mindössze három alkalommal volt még ennél is kevesebb csapadék ebben a hónapban. Azonban helyi szinten még súlyosabb volt a helyzet: bizonyos területeken, mint például Miskolc környékén, a Dél-Alföld egyes részein, vagy a Duna-Tisza-köze déli vidékein, az idei augusztus bizonyult a legszárazabbnak a mérések kezdete óta. Ez azt jelenti, hogy ezeken a régiókon soha nem esett még ilyen kevés eső a nyár utolsó hónapjában, ami példátlan aszályos viszonyokat teremtett.
A részletes adatok tovább árnyalják a képet a csapadék eloszlásáról és mennyiségéről. Még a 40 milliméteres havi csapadékmennyiséget is csak kisebb körzetekben érte el az eső, ami azt mutatja, hogy az ország nagy részén rendkívül kevés volt a nedvesség. Különösen az Alföldön volt kritikus a helyzet, ahol sokfelé az augusztusi csapadékösszeg még az 5 millimétert sem érte el. Ez a rendkívül alacsony érték súlyosan érinti a talaj nedvességtartalmát, a növényzetet és a vízháztartást, hozzájárulva a tartós aszályos időszakhoz, amely komoly kihívások elé állítja a mezőgazdaságot és a természetes élővilágot.
Összességében az idei augusztus kettős rekordot állított fel Magyarországon: a legmelegebb hónap volt a 20. század eleje óta, miközben a csapadékmennyiség tekintetében is az egyik legszárazabbként vonult be a történelembe. A HungaroMet Zrt. adatai egyértelműen jelzik az éghajlati változások hatásait, amelyek egyre gyakrabban mutatkoznak meg extrém időjárási jelenségek formájában, és hosszú távú következményekkel járhatnak az országra nézve.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása