Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter nemrégiben a közösségi médiában tett bejegyzésében azt állította, hogy Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke elvesztette védettségét, és hamarosan egy újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal előtt kell majd számot adnia tetteiről. Gajdos László a Tisza Párt politikusa az Alaptörvény 17. módosítására hivatkozva fejtette ki álláspontját, mely szerint a módosítás megszüntette Polt Péter alkotmánybírósági elnöki megbízatását, mivel bevezették a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróság tagjai számára. A miniszter szerint ez az intézkedés szimbolikus jelentőséggel bír, és azt sugallja, hogy „nincs több érinthetetlen ember”, illetve „nincs több kivételezés”. Gajdos László bejegyzésében jelezte, hogy a kormány ezzel a döntéssel egy újabb választási ígéretét teljesítette egy „tisztességesebb és igazságosabb Magyarországért”.
Polt Péter nyilvános közleményben reagált a miniszter szavaira, hangsúlyozva, hogy Gajdos László kijelentései alkalmasak a közvélemény megtévesztésére, és egy még meg sem indult eljárás eredményét megelőlegezve próbálják őt megbélyegezni. Polt kifejtette, hogy legfőbb ügyészként is ugyanolyan mentelmi joga volt, mint az országgyűlési képviselőknek, és az Alkotmánybíróság elnökévé választása nem biztosított számára további védettséget. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a mentelmi jog önmagában nem jelent büntethetetlenséget.
Az Alkotmánybíróság már 2004-ben is egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a legfőbb ügyész az egyedi ügyekben hozott döntéseiért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, és ilyen döntések meghozatalára vagy megváltoztatására nem utasítható. Polt Péter hangsúlyozta, hogy ez a függetlenség természetesen nem mentesít senkit az olyan büntetőjogi felelősség alól, amely saját magatartásáért, valamely bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósításáért fennáll. Az alkotmánybírói tisztség megszűnésével kapcsolatos korhatár bevezetését Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette korábban, jelezve, hogy a 70 évnél idősebb bírák megbízatása és mentelmi joga is megszűnik.
Polt Péter élesen elkülönítette a politikai értékítéletet és a büntetőjogi felelősség kérdését, kiemelve, hogy ezek nem moshatók össze. Míg az előbbi a közéleti vita tárgya lehet, addig az utóbbi vizsgálatához konkrét tényekre, a büntetőeljárás megindításához szükséges törvényi feltételekre, valamint a megállapításához szabályszerű eljárásban értékelt bizonyítékokra van szükség. Polt rámutatott, hogy Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem egy miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró, független bíróság dönt.
Az Alkotmánybíróság elnöke emlékeztetett arra, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillető alapjog, és nem politikai szívesség. Kritikusan megjegyezte, hogy a miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt „számot kell adnom a tetteimről”. Polt Péter ezt nem jogi érvelésnek, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségének politikai megelőlegezésének minősítette.