Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, hivatalos közleményben fejezte ki határozott nemtetszését Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter korábbi kijelentéseivel kapcsolatban. Az elnök szerint a miniszteri megnyilatkozások alkalmasak arra, hogy a közvéleményben téves és megalapozatlan kép alakuljon ki Polt Péter korábbi legfőbb ügyészi tevékenységéről. Kiemelte, hogy a miniszter konkrét ügyek, jogsértések vagy bizonyítékok megnevezése nélkül utalt felelősségre vonásra egy készülő állami szerv előtt, ami szerinte elfogadhatatlan.
Polt Péter álláspontja szerint Gajdos László kijelentései nem jogi érvelésen alapulnak, hanem egy még el sem indult eljárás kimenetelét és személyes felelősségét előlegezik meg politikailag. Az Alkotmánybíróság elnöke különösen aggályosnak tartja, hogy a miniszter olyan hivatal várható eljárására hivatkozott, amelynek feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése. Ez szerinte azt a súlyos látszatot keltheti, mintha legfőbb ügyészként jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak támogatásával összefüggő magatartást tanúsított volna, noha erre semmilyen bizonyítékot nem mutatott be a miniszter.
Polt Péter leszögezte, hogy a miniszter egyetlen konkrét cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelölt meg állításai alátámasztására, ami elengedhetetlen lenne egy ilyen súlyú vád esetén. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben Gajdos László miniszternek valóban konkrét és ellenőrizhető adatai vannak bármilyen jogsértésről, akkor azokat haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező hatóságok elé kell terjesztenie. Ellenkező esetben kijelentései szerinte „bizonyíték nélküli megbélyegzésnek és a bűnösség politikai megelőlegezésének” minősülnek, amelyek aláássák a jogállamiság alapelveit.
Kiemelte, hogy a politikai vélemények és a büntetőjogi felelősség kérdése élesen elkülönül egymástól, és ezeket nem szabad összekeverni. Polt Péter hangsúlyozta, hogy egy politikai értékítélet természetesen lehet közéleti vita tárgya, azonban a büntetőjogi felelősség megállapításához elengedhetetlenek a konkrét tények, megalapozott bizonyítékok és egy szabályszerű, törvényes eljárás. Rámutatott, hogy Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem egy miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság hoz döntést, garantálva a tisztességes eljárást.
A közlemény kitért arra az állításra is, miszerint Polt Pétert alkotmánybíróvá választásával egy másik tisztségbe „menekítették” volna egy esetleges felelősségre vonás elől. Az Alkotmánybíróság elnöke ezt az állítást határozottan visszautasította, és tisztázta a mentelmi joggal kapcsolatos félreértéseket. Emlékeztetett, hogy legfőbb ügyészként is országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg, ami nem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget.
Polt Péter kifejtette, hogy a mentelmi jog mindkét tisztség esetében csupán egy eljárási garanciát biztosít, amely nem zárja ki a felelősségre vonást, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ez azt jelenti, hogy a mentelmi jog nem akadályozza meg a jogi eljárás lefolytatását, csupán bizonyos előzetes lépéseket ír elő a vádemelés vagy a büntetőeljárás megindítása előtt, biztosítva a hivatalviselő függetlenségét a politikai támadásokkal szemben.
Polt Péter aggályosnak nevezte az Alaptörvény azon módosítását, amely szerinte azonnali hatállyal érinti a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokat. Véleménye szerint ez a módosítás súlyosan sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalmi ágak szétválasztásának alapvető alkotmányos elvét. Ez a lépés potenciálisan gyengítheti az Alkotmánybíróság autonómiáját és befolyását a jogrendszerben.
Az elnök úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény-módosítás azt a látszatot kelti, mintha megbízatásának megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követhetné, ami komoly aggodalomra ad okot. Ezzel összefüggésben az uniós jogban ismert „chilling effect”, vagyis visszatartó hatás problémáját vetette fel. Ez a jelenség azt jelenti, hogy a bírók vagy más hivatalviselők félelemből vagy óvatosságból tartózkodhatnak bizonyos döntésektől, ha attól tartanak, hogy az politikai megtorlást vonhat maga után, ezzel veszélyeztetve a jogi függetlenséget.
Korábbi legfőbb ügyészi munkájával kapcsolatban Polt Péter elismerte, hogy annak szakmai értékelése természetesen vita tárgya lehet a közéletben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai minősítések és vélemények nem írhatják felül a dokumentált eredményeket és a tényeken alapuló szakmai teljesítményt. Kiemelte, hogy vezetése alatt az ügyészség váderedményessége tartósan magas szinten maradt, ami a hatékony munkavégzés egyik fontos mutatója.
Polt Péter hozzátette, hogy az ügyészség munkáját nemzetközi szervezetek is elismerték, ami tovább erősíti a szakmai teljesítménye melletti érveket. Közleményét azzal a nyomatékos kijelentéssel zárta, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, ami a jogállamiság egyik alappillére. Ez az elv azt is magában foglalja, hogy senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok hiányában, pusztán politikai nyilatkozatok alapján előre bűnösnek nyilvánítani, ezzel védve az egyéni jogokat és a tisztességes eljárás elvét.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása