Az Alkotmánybíróság (AB) kedden hivatalosan is kiírta a pályázatot az elnöki tisztség betöltésére. A testület honlapján közzétett határozat részletezi a vezetői megbízatás feltételeit és a pályázati eljárás menetét. Az Alaptörvény értelmében az elnöki pozíció határozott időtartamra, három évre szól, és arra valamennyi alkotmánybíró jelentkezhet.
A felhívás tartalmazza az Alkotmánybíróság elnökének kulcsfontosságú feladatait, valamint a pályázati dokumentációval szemben támasztott követelményeket, ahogyan arról az MTI is beszámolt.
A pályázatok benyújtási határideje 2026. október 26-a, hétfő, délután 16 óra. A kiírás szerint a beérkezett jelentkezések elbírálására nyolc napot irányoztak elő, ami alapján az új elnök megválasztásának tervezett időpontja november 2-a.
Az elnökről az Alkotmánybíróság teljes ülése dönt majd titkos szavazással. A megválasztáshoz a testület tagjainak több mint felének támogató szavazatára van szükség. Fontos jogi változás, hogy az elnök megválasztásának hatásköre az Alaptörvény tizenhetedik módosításával került vissza ismét a testület tagjaihoz.
Az Országgyűlés által szeptember közepén elfogadott törvénymódosítás részletesen szabályozta az elnökválasztás folyamatát.
A vezetői pozíció megüresedése Polt Péter korábbi Alkotmánybíróság elnök mandátumának szeptember 1-jei lejártához köthető. Az Alaptörvény említett módosítása ugyanis kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. Polt Péter ezt a korhatárt már korábban elérte, így megbízatása automatikusan véget ért.
Jelenleg az Alkotmánybíróság elnöki jogköreit Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja. Czine Ágnes szeptember 1-jétől látja el ezt a feladatot, biztosítva a testület folyamatos működését az új elnök megválasztásáig. Az ő 12 éves mandátuma azonban november közepén szintén lejár, ami további változásokat hozhat az Alkotmánybíróság vezetésében.
Az új elnök megválasztása kulcsfontosságú lépés az Alkotmánybíróság életében, hiszen az elnök felelős a testület munkájának koordinálásáért, a belső működésért és a nyilvánosság előtti képviseletért. A hároméves mandátum lehetőséget biztosít a megválasztott vezetőnek arra, hogy stabilan irányítsa az Alkotmánybíróság tevékenységét, amelynek alapvető feladata az Alaptörvény védelme és az alkotmányos rend fenntartása Magyarországon.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása