A Duna rekordalacsony vízállása a paksi atomerőmű működését veszélyeztette, mivel a hűtővízellátás akadozott. A kormány gyors és hosszú távú megoldásokat jelentett be a helyzet kezelésére, amelyek célja a folyó vízszintjének megemelése az erőmű biztonságos üzemeltetéséhez. Az intézkedések között szerepel egy fenékküszöb építése, valamint ideiglenes jelleggel uszályok elsüllyesztése.
Az elmúlt időszakban tapasztalt rendkívül alacsony dunai vízállás miatt a paksi atomerőmű majdnem teljesen leállt, mivel a reaktorok hűtéséhez szükséges vizet alig tudta kivenni a folyóból. Ennek orvoslására Magyar Péter miniszterelnök egy rövid videóban részletezte a tervezett beavatkozásokat, amelyek a Duna vízszintjének emelését célozzák Paksnál. A rövid távú vészmegoldás két 80 méteres uszály elsüllyesztését jelenti, amelyek elhelyezésével a vízszint mintegy 20 centiméterrel emelkedhet.
Ez a mennyiség a korábbi kritikus napokban is jelentős segítséget nyújtott volna, és akár 2-3 héten belül működőképes lehet. A hosszú távú megoldás egy fenékküszöb megépítése Paks és Dunaszentbenedek között, amely akár egy méterrel is képes lesz megemelni a Duna vízszintjét. Ennek kivitelezését azonnal megkezdik, a honvédség bevonásával, a köveket a partról juttatják a mederbe. Dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi tanszékének vezetője szerint a fenékküszöb egy víz alatti gát, melyet úgy kell elképzelni, mint amikor köveket helyezünk egy patakba, hogy megemeljük a vízszintet.
Az atomerőmű működéséhez elengedhetetlen a folyamatos és megfelelő mennyiségű hűtővíz biztosítása, amit a Duna alacsony vízállása veszélyeztetett. A folyó felduzzasztására többféle módszer létezik, mint például gátak vagy zsiliprendszerek építése, de a mostani bejelentés a fenékküszöb koncepcióját helyezte előtérbe. Ez a kifejezés sokak számára újdonságot jelenthetett, rávilágítva a probléma technikai komplexitására. A gyors beavatkozás szükségességét az energiakrízis és az atomerőmű kritikus szerepe is indokolja az ország energiaellátásában.
A miniszterelnöki bejelentés részletei számos kérdést vetettek fel a nyilvánosságban, például az árvízi kockázatokról vagy a Duna élővilágára gyakorolt hatásokról. A szakértői vélemények rávilágítanak, hogy bár a fenékküszöb gyors megoldást kínál, a hosszú távú fenntarthatóság és az ökológiai szempontok alapos mérlegelése elengedhetetlen. A probléma gyökere egy rendszerszintű kihívás, amelynek megoldását évtizedekig halogatták.
A fenékküszöb és az uszályok elsüllyesztése kulcsfontosságú az atomerőmű biztonságos és folyamatos működésének fenntartásához, ami az ország energiabiztonsága szempontjából kiemelten fontos. A fenékküszöb tervezése során azonban figyelembe kell venni az árvízi helyzetet is. Timár Gábor szerint ha a fenékküszöb paramétereit úgy állítják be, hogy árvíz idején csak minimális, például öt centiméteres vízszintemelkedést okozzon, akkor nem rontja jelentősen az árvízi helyzetet, ami technikailag kivitelezhetőnek tűnik. Kis vízhozam esetén azonban a fenékküszöb jelentősen hozzájárulhat a vízálláshoz.
Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője hangsúlyozta, hogy egy ilyen beavatkozásnak számos ökológiai hatása lehet, amelyeket alaposan vizsgálni kell. A fenékküszöb megváltoztathatja a folyó áramlási viszonyait, a szintkülönbségekből adódó esését és a hordalék felhalmozódását. Ez nemcsak az erőmű biztonságára és a hajózásra lesz kihatással, hanem az élővilág mozgására, valamint az élőhelyek, például a Gemenci erdő vízellátására is. A szakértő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a döntés ökológiai hatásvizsgálat nélkül, "tűzoltásszerűen" született meg.
Az ökológiai szempontok figyelembevétele nélkül a fenékküszöb hosszú távú negatív következményekkel járhat. Samu Andrea szerint olyan kialakításra lenne szükség, amely nem akadályozza a hordalék és az élővilág hosszirányú átjárhatóságát, és minimalizálja a mederfenék további mélyülését. Amennyiben a meder mélyebbé válik a beavatkozás miatt, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatók a fenékküszöb utáni szakaszokon, ami felgyorsíthatja a térség kiszáradását.
A folyó egészséges működésének fenntartásához elengedhetetlen az árhullámokkal érkező vízkészletek megóvása, valamint az árterek, mellékágak és holtágak visszakapcsolása a folyóhoz. Ez segíthet a felszín alatti vízkészletek feltöltésében is. Hosszú távon mindkét szakértő egyetért abban, hogy az atomerőműnek minél kisebb mértékben kellene támaszkodnia a Dunára, például hűtőtornyok kialakításával. Ez az átállás azonban több évet is igénybe vehet, rávilágítva a komplex probléma hosszú távú megoldásának szükségességére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása