A Duna paksi szakaszánál zajló fenékküszöb építését mutatta be a sajtónak Magyar Péter kormányfő. A beruházás célja a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízállás biztosítása a folyó rekordalacsony vízszintje ellenére. A tájékoztatón a kormányfő kiemelte az azonnali beavatkozás sikerét, valamint a klímaváltozás okozta kihívásokra adandó hosszú távú válaszok és az országos összefogás jelentőségét.
A sajtótájékoztatót megelőzően a kormányfő már bejelentette, hogy a vízszint emelkedése és az eddigi beavatkozások révén újraindíthatóvá vált a Paksi Atomerőmű harmadik turbinája is. Magyar Péter közlése szerint az erőmű energiatermelése hamarosan eléri a 2000 megawattot, ami a magyar energiafogyasztás közel negyven százalékát fedezi. Tíz nappal korábban az erőmű termelése mindössze 240 megawatt volt, a sajtótájékoztató idején azonban már meghaladta az 1000 megawattot.
A fenékküszöb építése Paksnál és Dunaszentbenedeknél zajlik, ahol folyamatosan szállítják a köveket a mederbe, bárkák segítségével. A Budapesti Műszaki Egyetem által tervezett védmű folyami munkálatai augusztus 14-én kezdődtek. Ruszin-Szendi Romolusz honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség a vízügyi szakemberek ütemezése szerint végzi a munkát, szükség esetén helikopterek bevetésével is.
A munkálatok során a bárkák odavonszolása egy centiméterrel, a beöntött 33 ezer tonna kő pedig 15-20 centiméterrel emelte a vízszintet az erőmű hidegvizes csatornájának torkolatánál. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban volt, hogy csupán millimétereken múlt az utolsó turbina leállítása. Az eddigi 240 méter megépítése után már csak 150 méter hiányzik a két oldalról épülő fenékküszöb teljes lezárásához.
Az építkezés és a sürgős beavatkozás oka az idei aszály, amely a termőföldeket és a folyókat egyaránt sújtja. A Duna vízszintje rekordalacsony szintre süllyedt, ami veszélyeztette a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását, és ezzel az ország energiabiztonságát. A kormányfő rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásai már most is érezhetők, és a helyzet azt mutatja, hogy „nem a 24. órában vagyunk, hanem azon túl”.
Magyar Péter kritikával illette az előző kormányt, mondván, hogy a klímaügyi víz- és energiagazdálkodási munkálatok terén „semmi nem volt előkészítve”. Szerinte az előző kabinet nem kezelte megfelelően a klímaváltozás kihívásait, annak ellenére, hogy azok már korábban is jelentkeztek a Kárpát-medencében. A kormányfő kijelentette, hogy „aki nem látja a bajt, az hazudik vagy rosszat akar az országnak”, utalva azokra, akik nem veszik tudomásul a helyzet súlyosságát.
A paksi fenékküszöb építése nem csupán egy azonnali technikai megoldás, hanem rávilágít az ország előtt álló súlyos kihívásokra. Az atomerőmű stabil működése alapvető fontosságú Magyarország energiaellátásában, így a hűtővíz biztosítása stratégiai kérdés. A klímaváltozás hatásai, mint az aszály és a folyók alacsony vízállása, hosszú távú stratégiát és azonnali lépéseket egyaránt megkövetelnek.
A kormányfő hangsúlyozta az összefogás jelentőségét, amely nemcsak a vízügyi szakemberek, tűzoltók, honvédség és energetikai szakemberek együttműködését foglalta magában. Kiemelte a magánszemélyek és vállalatok felajánlásait is, amelyek jelentős mennyiségű követ és szállítási költségek átvállalását jelentették. Ennek köszönhetően a 6,1 milliárd forintos költségvetésű munkálatok már százmillió forinttal csökkentek, és a tervek szerint összesen 600 millió forintos megtakarítást eredményeznek a központi költségvetés számára.
Kapitány István energetikai miniszter is megerősítette az összefogás sikerét, rámutatva, hogy a lakosság 84 százaléka csökkentette energiafogyasztását, és ezer vállalat fogta vissza vagy ütemezte át termelését az energiaigény csökkentése érdekében. Ez az együttműködés tette lehetővé a fenyegető leállás elhárítását.
A Tisza-kormány már ősszel számos jogszabályt tervez beterjeszteni a vízmegtartás és a víztározók építésének előkészítésére. A cél, hogy „egész évben megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre az embereknek, a mezőgazdaságnak, a vállalatoknak”, és „életet leheljenek a folyókba”. A klímatörvény előkészítése is zajlik, szakmai és társadalmi egyeztetésekkel. A kormányfő szerint a legrosszabb a várakozás, ezért gyorsan kell cselekedni, még ha nem is mindenki számára tetsző megoldások születnek.
Az energetikai diverzifikáció is elkerülhetetlen. Míg az előző kormány a napenergiára fókuszált, a Tisza-kormány a szélerőművekre és az energiatároló kapacitások növelésére helyezi a hangsúlyt. A jelenlegi ezer megawattos tárolókapacitást legalább háromezerre kell növelni, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatva más országoknak. Kapitány István miniszter szerint ez gyorsan megvalósítható és elengedhetetlen, mivel a megtermelt napenergiát jelenleg kedvezőtlen áron exportálják, míg az import drága.
Magyar Péter szerint a társadalmi felelősségvállalás kultúráját kell kialakítani, ahol nem mindent az államtól várnak, hanem a nagyobb cégek is magukénak érzik a hazát. Ezt a hozzáállást nemcsak a mostani beruházásra, hanem más fontos eseményekre is kiterjesztené, például az 1956-os forradalom közelgő 70. évfordulójára. A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem csak a „NER-es oligarchákra” számítanak, ezzel is utalva a szélesebb körű összefogás szükségességére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása