Orbán Viktor volt miniszterelnök a Hír TV egyik műsorában adott interjút Bayer Zsoltnak, ahol több aktuális politikai és gazdasági kérdésről is kifejtette álláspontját. A beszélgetés során szóba került az ukrán pénzszállítók ügye, a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának értékelése, valamint a korrupciós eljárások politikai háttere.
Orbán Viktor különösen hangsúlyozta, hogy szerinte a baloldal célja a teljes jobboldal felszámolása, és az ellene indított esetleges bírósági eljárásokat is ebbe a kontextusba helyezte. Az interjú a választások után fél évvel készült, és részletesen elemezte az új kormány első időszakát.
A volt kormányfő az ukrán pénzszállítók jogtalan fogva tartása és sanyargatása miatt folyó eljárással kapcsolatban kijelentette, hogy bár nem kellett intézkedéseket elrendelnie, mert a magyar hatóságok maguktól is tették a dolgukat, de megtette volna, ha szükséges lett volna. Ezzel ismételten elhárította magától az ügyben felvethető felelősséget, miközben utalt arra, hogy emiatt akarhatják bíróság elé állítani.
Orbán Viktor már korábban, tusványosi beszédében is Hajdu Jánost nevezte meg az ügyészség szerint jogsértő intézkedés elrendelőjeként és jogi felelőseként. Azonban az ügyészség birtokában van egy beszámoló, amely szerint Hajdu János egy értekezleten arra célzott, hogy az akcióról maga Orbán Viktor döntött. A volt miniszterelnök következetesen tagadja, hogy érintett lenne az ügyben.
Az "aranykonvoj-ügy" néven is ismert esemény során az ukrán Oscsadbank készpénzt és aranyat szállított át Magyarország területén Ausztriából. A magyar hatóságok lefoglalták a szállítmányt, majd később – még Orbán Viktor ügyvivő kormányfősége idején – visszaszolgáltatták azt az ukrán félnek. Orbán Viktor ezt az ügyet "Európa legnagyobb korrupciós ügyének" nevezte, amelyben szerinte "vastagon benne vannak a nyugatiak meg az ukránok is".
Az interjú jelentős részében a Tisza-kormány gazdaságpolitikáját elemezte a volt miniszterelnök. Kifejtette, hogy szerinte az új kormány folyamatosan adókat emel, miközben a magyar gazdaságnak adócsökkentésre lenne szüksége. Példaként említette a dohánytermékek adójának növelését, valamint a katás adózás kibővítését, amelyet "száz százalékos adóemelésként" értékelt, annak ellenére, hogy az adótétel megemelkedett.
Szóba került a bevezetni tervezett vagyonadó is, amelyről Orbán Viktor azt állította, hogy veszélyezteti a munkahelyeket, mivel a tőketulajdonosok teremtenek munkahelyeket. A gazdaság stabilitását Szijjártó Péter korábbi munkájának tulajdonította, mondván, a sok külföldi gyártelepítés tartotta még talpon az országot. A Tisza-kormány gazdasági minisztereit, mint Kapitány Istvánt és Kármán Andrást, jó szándékúnak, de felkészületlennek, téveszméket követőnek és gyenge akaratúnak nevezte, a gazdasági kormányzást pedig "újkommunista radikális baloldalinak" minősítette.
Orbán Viktor kijelentései rávilágítanak a politikai felelősség értelmezésének eltéréseire az ukrán pénzszállító-ügyben, különösen az ügyészségi információk fényében, amelyek közvetlen döntéshozatali szerepre utalnak. A volt miniszterelnök következetes tagadása és a felelősség másra hárítása, miközben potenciális bírósági eljárásról beszél, kiemeli az ügy politikai érzékenységét és a jogi következmények lehetőségét.
A Tisza-kormány gazdaságpolitikájának éles kritikája, különösen az adóemelések és a vagyonadó elleni érvelés, a Fidesz ellenzéki stratégiájának alapjait mutatja be. A "baloldali" és "újkommunista" jelzők használata a politikai ellenfél delegitimálására irányul, és a korábbi kormányzati időszak gazdasági eredményeinek hangsúlyozásával próbálja pozícionálni magát. Az MNB-ügyben az Állami Számvevőszék korábbi megállapításainak elutasítása is a politikai narratíva részét képezi.
A korrupciós ügyek "politikai ügyekként" való beállítása, valamint az új nyomozószerv "ÁVH-nak" titulálása a független igazságszolgáltatásba vetett bizalom megkérdőjelezését szolgálja. Ezzel a volt kormányfő árnyalja azt az elvet, miszerint a kormánypárt képtelen lenne beavatkozni az igazságszolgáltatásba, amit korábban a Fidesz képviselői hangoztattak. Az "aranykonvoj" ügyének "Európa legnagyobb korrupciós ügyeként" való bemutatása, miközben a magyar hatóságok visszaadták a lefoglalt vagyont, ellentmondásos képet fest.
Orbán Viktor kijelentései a jobboldal felszámolására irányuló törekvésekről és az ellenállásról egyértelműen jelzik a politikai feszültségek fokozódását. A "fél országot nem lehet börtönbe csukni" és a "végén örüljenek, ha megússzák" típusú megjegyzések a retorika éleződését és a jövőbeli konfrontációk lehetőségét vetítik előre.
A Fidesz jelenlegi állapotáról szóló megjegyzések és a "békemeneten" való visszatérés terve a párt belső dinamikájára utal. Bár a volt miniszterelnök szerint a Fidesz jó állapotban van, a nyilvános szereplések időzítése és a frakcióvezető, Bóka János előtérbe helyezése a párt stratégiai megfontolásait tükrözi. A következő "békemenet" időpontjának bizonytalansága is jelzi a politikai naptár alakulását.
Az interjú összegzésében Orbán Viktor egyértelműen a Tisza-kormány elleni politikai harc folytatását vetíti előre, mind a gazdasági, mind a jogállamisági kérdések mentén. A kijelentések mélyítik a politikai megosztottságot, és valószínűleg további vitákat generálnak az ukrán pénzszállító-ügy, a gazdaságpolitika és a korrupciós eljárások kapcsán.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása