Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az elmúlt száz napban több fontos változtatást jelentett be az oktatási rendszerben. Ezek az intézkedések alapvető szemléletváltást tükröznek, azonban az ágazat anyagi helyzetének javítását célzó lépések egyelőre háttérbe szorultak. A bejelentett reformok inkább a szakmai szabadság és a bizalom növelésére fókuszálnak, mintsem a közvetlen pénzügyi befektetésekre.
Az új kormányzati ciklus elején számos intézkedést vezettek be, amelyek célja a központosítás csökkentése és a szakmai autonómia erősítése. Felfüggesztették a pedagógusok teljesítményértékelő rendszerét, visszaállították a szabad tankönyvválasztás lehetőségét, valamint bővítették az iskolaigazgatók jogköreit. Emellett a tanárok sztrájkjogát is visszaadták, ami korábban korlátozva volt.
Lannert Judit miniszter a közösségi médiában foglalta össze az eddigi eredményeket, hangsúlyozva a kevesebb bürokráciát és a gyermekek, valamint a pedagógusok érdekeinek előtérbe helyezését. Az egyetlen jelentős anyagi jellegű támogatás a 400 ezer gyermeknek járó 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás volt. A pedagógusok bérezésével kapcsolatban egy kisebb, 0,4 százalékpontos emelés valósult meg júniusban, amelyet augusztusban visszamenőleg, egy összegben kaptak meg a tanárok.
Az oktatási ágazatban dolgozó, nem pedagógus munkakörben lévő (NOKS) alkalmazottak, mint például a pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok vagy dajkák bérezése régóta megoldatlan probléma. Ezek a szakemberek nélkülözhetetlen háttérmunkát végeznek, de alacsony fizetésük miatt sok a betöltetlen álláshely, ami jelentős terhet ró a pedagógusokra.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) régóta sürgeti a NOKS-dolgozók bérrendezését. A szakszervezet azt javasolta, hogy a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkatársak bére érje el a Pedagógus I. fokozat alsó határát, míg a felsőfokú végzettség nélküliek esetében 40 százalékos emelést kérnek a korábbi elmaradások kompenzálására. Míg a tanári béreket 2023-tól a diplomás átlagbér 80 százalékához igazítják, addig a NOKS-dolgozók fizetése a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kötődik, ami lassú emelkedést eredményez.
Lannert Judit miniszter egy bizottsági meghallgatáson elismerte a probléma súlyosságát, de a költségvetési korlátokra hivatkozva kijelentette, hogy a béremelésre jelenleg nincs fedezet. Az oktatáskutatók is rámutatnak, hogy a pedagógusok túl sok nem pedagógiai feladatot látnak el, ami az erőforrás-gazdálkodás hiányosságaira utal. 2023-ban már több mint tízezer NOKS-munkatárs hiányzott a köznevelésből, ami körülbelül 67 ezer embert érintene egy béremelés esetén.
A PDSZ KÖR-kép kérdőíve, amelyet közel hétezer oktatásban dolgozó töltött ki, rávilágított a rendszer túlterheltségére. A felmérés eredményei szerint a dolgozókra túl sok feladat hárul a kevés létszám miatt, amit az adminisztráció, a helyettesítések és a munkakörön kívüli feladatok súlyosbítanak. A munkavállalók nem kevesebbet szeretnének dolgozni, hanem jobb feltételek mellett több időt fordítanának a gyermekekre.
A szakszervezetek szerint a bérek jelentősen összecsúsztak, így a hosszabb szakmai tapasztalat vagy a magasabb végzettség nem jelenik meg megfelelően a fizetésben. Ezért a PDSZ egy olyan bértábla visszaállítását követeli, amely ismét figyelembe veszi a pályán eltöltött éveket és a megszerzett végzettséget. Emellett a túlórák és helyettesítések kifizetése is régóta húzódó probléma, amelyre 2024-ben több pedagógus perrel reagált, sikeresen.
A helyettesítések megoldását nehezíti a pedagógushiány, mivel az óraadó és részmunkaidős munkavállalók nem írhatók be plusz helyettesítésre. Ez a teher a teljes állású dolgozókra hárul, ami tovább növeli a túlterheltséget és csökkenti a szakszerű helyettesítés esélyét. Lannert Judit ígéretet tett a kötelező helyettesítések számának csökkentésére és a kötelező óraszám felülvizsgálatára.
Az oktatási rendszerben nem csupán a bérek rendezése és a túlórák kifizetése igényelne pénzügyi forrásokat, hanem az alsó tagozatos oktatás tervezett átalakítása is. Az augusztusban közzétett 14 pontos szakmai javaslatcsomag, amely például a rugalmas reggeli iskolakezdést, a 35 perces tanórát és a tapasztalati természettudományos oktatást tartalmazza, szintén támogatásra szorulna.
A pedagógusok béremelését az előző kormány azért kezdte meg, mert az uniós helyreállítási alap felhasználási tervében vállalta, hogy a tanári átlagbér fokozatosan eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ez a felzárkóztatás részben uniós forrásokból valósult meg. A PDSZ szerint a munkavállalók nemcsak magasabb fizetést, hanem igazságosabb és kiszámíthatóbb bérrendszert is elvárnak az oktatásban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása