A világ óceánjainak felszíni hőmérséklete történelmi csúcsot ért el, amikor 2026. augusztus 22-én a globális átlag elérte a 21,1 Celsius-fokot. Ez az adat, melyet a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) rögzített, új rekordot jelent a mérések 1979-ig visszanyúló történetében. A jelenség hátterében az évtizedek óta tartó óceáni felmelegedés és a Csendes-óceán trópusi térségében erősödő El Nino áll.
A C3S ERA5 adatbázisa szerint 2026. augusztus 22-én mért 21,1 Celsius-fokos átlagos tengerfelszíni hőmérséklet túlszárnyalta a 2024 márciusában felállított 21,09 Celsius-fokos korábbi rekordot. Különösen figyelemre méltó az időzítés, mivel a globális óceán hőmérséklete általában március-áprilisban, a déli félteke nyarát követően éri el a legmagasabb értékeit. Az idei augusztusi rekord felülmúlja a 2023-ban mért, 20,98 Celsius-fokos legmelegebb augusztusi nap értékét is.
Ezt a napi csúcsot számos egymást követő havi rekord és majdnem-rekord előzte meg 2026 folyamán a sarkkörön kívüli óceáni területeken. Ez a tendencia világosan jelzi, hogy az óceánok jelentős része tartósan melegebb a megszokottnál. A szakértők kiemelik, hogy a napi rekordokat mindig a hosszabb távú éghajlati folyamatok kontextusában érdemes értelmezni.
A mostani rekordérték szorosan illeszkedik az óceánok több évtizede tartó felmelegedési trendjébe, melyet egyértelműen az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás hajt. Emellett a Csendes-óceán trópusi térségében egy rendkívül erős El Nino-jelenség van kialakulóban, amely tovább fokozza az amúgy is melegedő óceán hőmérsékletét. Az El Nino természetes éghajlati jelenség, amely jelentős hatással van a globális időjárási mintákra.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint az El Nino a következő hónapokban tovább erősödhet. A C3S szezonális prognózisa alapján a jelenség akár évtizedek óta nem látott mértéket is elérhet, ami további hőmérséklet-emelkedést vonhat maga után az óceánokban. Ez a kettős hatás – a hosszú távú emberi eredetű felmelegedés és az El Nino – együttesen okozza a jelenlegi rendkívüli helyzetet.
Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárási Előrejelző Központ klímaügyi stratégiai vezetője szerint ez a rekord jól mutatja, hogy az óceán egyre nagyobb nyomás alatt áll. Az El Nino önmagában is hőt juttat a rendszerbe, ez azonban egy már évtizedek óta tartó, emberi eredetű felmelegedésre rakódik rá. Minél tovább emelkedik az óceán hőmérséklete, annál nagyobb kockázatot jelent ez a tengeri ökoszisztémákra és a parti közösségekre nézve.
A hatások már most is érzékelhetők: a tengeri hőhullámos napok száma világszerte több mint háromszorosára nőtt az 1990-es évek eleje óta. Ez a növekedés egyre nagyobb terhet ró a tengeri élővilágra és az azoktól függő emberi közösségekre. Az emelkedő hőmérséklet közvetlenül fenyegeti a tengeri fajok túlélését és az ökoszisztémák stabilitását.
Az óceánok hosszú távú felmelegedése számos súlyos következménnyel jár. A melegedés hőtágulás révén hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, ami egyre nagyobb veszélyt jelent a part menti településekre és az alacsonyan fekvő szigetországokra. Emellett nő a tengeri hőhullámok előfordulásának esélye és intenzitása is, amelyek súlyosan károsíthatják a kulcsfontosságú ökoszisztémákat, mint például a korallzátonyokat és a tengerifű-mezőket.
Ez a károsodás továbbgyűrűzik a tengeri táplálékláncokban, és olyan gazdasági ágazatokat is negatívan érint, mint a halászat vagy az akvakultúra. A magasabb óceáni hőmérséklet emellett növeli a szélsőséges időjárási jelenségek kockázatát is. A melegebb óceán több hőt és páratartalmat ad át a légkörnek, ami intenzívebb csapadékot és erősebb viharokat eredményezhet.
Végezetül, egy melegebb óceán kevésbé hatékonyan képes elnyelni a légköri szén-dioxidot. Ezáltal gyengülhet a bolygó egyik legfontosabb természetes védelmi mechanizmusa az éghajlatváltozással szemben, tovább gyorsítva a globális felmelegedési folyamatokat. A jelenség komplex és globális kihívást jelent az emberiség számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása