Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a korábbi letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos ügyben. A lépésre azt követően került sor, hogy a Transparency International Magyarország (TI) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A nyomozás tényét a 444.hu értesülései szerint erősítették meg a hatóságok, miután korábban feljelentéskiegészítést rendeltek el az ügyben.
A feljelentést július végén nyújtotta be Ligeti Miklós, aki akkor még a Transparency International jogi igazgatójaként tevékenykedett, és azóta alkotmánybíróvá választották. A beadvány először a Legfőbb Ügyészségre került, ahonnan a Központi Nyomozó Főügyészségre, majd végül a BRFK-hoz került át elbírálásra. Augusztus közepén a rendőrség még csak feljelentéskiegészítés elrendeléséről tájékoztatta a sajtót, mostanra azonban megerősítették, hogy a nyomozás megkezdődött.
A letelepedési kötvényprogramot 2012-ben Rogán Antal kezdeményezte, aki akkor a parlament gazdasági bizottságának elnöke volt. Javaslata alapján az Európai Unión kívüli állampolgárok magyar letelepedési engedélyt szerezhettek 250-300 ezer euró befektetéséért cserébe. A program lebonyolításával jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégeket bíztak meg.
A Transparency International számításai szerint ezek a közvetítő cégek az akkori árfolyamon mintegy 60 milliárd forintnyi nyereségre tettek szert a közpénzekből származó üzleten. Ezzel szemben az állam a teljes futamidő alatt veszteségesen zárta az ügyletet. A civil szervezet álláspontja szerint a kötvények konstrukciójának kialakítása nem felelt meg az átláthatósági, elszámoltathatósági és felelős vagyongazdálkodási követelményeknek.
A TI szerint a közvetítő cégek tényleges tulajdonosainak kiléte csak büntetőeljárás keretében deríthető fel.
A programot 2017-ben szüntették meg. Addig az időpontig a közvetítő cégek összesen 6621 letelepedési kötvényt értékesítettek. Ennek eredményeként 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, amely lehetővé tette számukra a szabad mozgást a schengeni övezetben.
Fontos megjegyezni, hogy a Transparency International már 2018-ban is tett feljelentést az ügyben, akkor hivatali visszaélés gyanújával. Az akkori beadványt azonban a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította. A mostani feljelentés a vagyoni hátrányra hivatkozva érvel amellett, hogy a felmerülő bűncselekmények elévülési ideje még nem telt le, ami lehetővé teszi a jelenlegi nyomozás megindítását.
A gazdasági bizottság szerepe is felmerült az ügyben, mivel a feljelentő szervezet álláspontja szerint mulasztást követett el azzal, hogy annak idején nem vizsgálta meg a közvetítő társaságok tulajdonosi hátterét. A rendőrség a nyomozás pontos részleteiről és kezdetének időpontjáról további információt nem közölt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása