A magyar egészségügyben egyre hosszabbak a műtéti várólisták, különösen a csípő- és térdprotézis, valamint a szürkehályog-műtétek esetében. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a várakozók száma folyamatosan emelkedik, ami komoly kihívást jelent az ellátórendszer számára. Bár a kormány ígéretet tett a várólisták csökkentésére, a konkrét tervek részletei még nem ismertek a nyilvánosság számára.
A NEAK szeptemberi adatai alapján a csípőprotézisre várakozók száma április óta több mint ezerrel nőtt, elérve a 10 607 főt. A térdprotézis műtétek esetében még drasztikusabb az emelkedés, közel háromezerrel többen, összesen 21 741-en várnak beavatkozásra. A szürkehályog-műtétek területén is enyhe növekedés tapasztalható, annak ellenére, hogy tavaly óta felgyorsították ezeket a beavatkozásokat.
A várólisták hossza jelentős regionális eltéréseket mutat. Csípőprotézis műtétre a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kell a legtöbbet, átlagosan 205 napot várni, míg Nyugat-Közép-Magyarországon ez az idő 111 nap. Térdprotézis esetében az országos átlagos várakozási idő 293 nap, de a Dél-Dunántúlon 446, Észak-Magyarországon 437 nap is lehet, míg a Dél-Alföldön csupán 192 nap. Szürkehályog-műtéteknél az országos átlag 47 nap, de Észak-Magyarországon itt is 195 napos várakozási idővel kell számolni.
A várólisták problémája az egészségügy számos általános nehézségét tükrözi, mint például a szakemberhiány, a munkaszervezési gondok és a transzparencia hiánya. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a legfőbb ok a pénzhiány, amely gátolja a meglévő orvosi kapacitások teljes kihasználását. A kórházak számára a jelenlegi térítési díjak gyakran veszteséget termelnek, így nem érdekeltek több műtét elvégzésében.
Az egészségügyi személyzet is csak többletdíjazás ellenében hajlandó több beavatkozást vállalni, ösztönzők hiányában nem növelik a munkavégzésüket. A kormány tervei szerint 30 százalékkal emelnék a díjtételeket, ami Sinkó Eszter számításai szerint 15-20 milliárd forintos pluszforrást jelentene 15 hónapra. Ez elegendő ösztönző lehetne a kórházak és az egészségügyi dolgozók számára a várakozási idők csökkentéséhez.
Kaló Zoltán, a NEAK főigazgatója is kiemelte, hogy az ellátórendszer rossz állapotban van, hiányoznak az emberi erőforrások és az infrastruktúra. A Covid-időszakban elmaradt műtétek is jelentősen hozzájárultak a várólisták felduzzadásához, melyeket most kellene ledolgozni. A szakemberhiány, különösen az altatóorvosok, sebészek és szakápolók hiánya, tovább súlyosbítja a helyzetet.
A hosszú várólisták nemcsak a betegek életminőségét rontják, hanem súlyosabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek, ha a szükséges beavatkozások késnek. A probléma politikai szinten is kiemelt figyelmet kapott, a kormány és a Tisza Párt is ígéretet tett a várólisták csökkentésére. A cél 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban 6, a járóbeteg-ellátásban pedig 2 hónapra csökkenteni a várakozási időt.
A műtétek késlekedésének számos gyakorlati oka van a kórházak mindennapi működésében. Ide tartoznak az eszközhiányok, műszaki hibák, mint például a steril műszerek hiánya vagy a műtői technika meghibásodása. Gyakran előfordul, hogy az akut esetek felborítják a műtéti menetrendet, és a kevésbé sürgős beavatkozásokat elhalasztják.
A munkaszervezési problémák is jelentősek: a műtétek késői kezdése, a műtétek közötti hosszú átállási idő, valamint az intenzív vagy posztoperatív őrzőben lévő szabad ágyak hiánya mind hozzájárul a torlódásokhoz. Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a műtők csupán 27 százaléka kezd időben, ami rávilágít az időmenedzselési kihívásokra.
A NEAK várólista nyilvántartása jelenleg 15 kötelező műtéti típusra terjed ki, és csak azokat a beavatkozásokat mutatja, ahol az önbevallás alapján a várakozási idő meghaladja a 60 napot. Ez az adatszolgáltatás nem teljes körű, hiszen például a szakrendelések várólistáit nem tartalmazza, holott ott is hosszú hónapokat kell várni bizonyos vizsgálatokra.
A NEAK már kezdeményezte a jogalkotónál az adatok bővítését, ami hozzájárulhatna a transzparencia növeléséhez és a probléma pontosabb feltérképezéséhez. A várólisták hatékony kezeléséhez átfogó szabályozásra és jelentős finanszírozási reformokra van szükség, amelyek ösztönzik a kórházakat és az egészségügyi személyzetet a hatékonyabb munkavégzésre.
A szakértők által javasolt térítési díj emelés, valamint a munkaszervezés javítása kulcsfontosságú lépések lehetnek a kitűzött célok eléréséhez. A várólisták csökkentése nem csupán pénzügyi, hanem komplex szervezési és humánerőforrás-menedzsment kihívás is, amely hosszú távú stratégiai gondolkodást igényel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása