A magyar kormány ismét tárgyalóasztalhoz ült a Norvég Alap képviselőivel, hogy megállapodásra jusson a Magyarországot megillető fejlesztési források felhasználásáról. A megbeszélések eredményeként több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba, jelentette be Orbán Anita külügyminiszter a közösségi oldalán. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kormány célja, hogy a megállapodás értelmében a rendelkezésre álló összegek jelentős részét zöld fejlesztésekre, helyi közösségeket támogató programokra, kulturális projektekre, társadalmi felzárkóztatási kezdeményezésekre, valamint egészségügyi és intézményi fejlesztésekre fordítsák.
A Norvég Alap, hivatalos nevén az Európai Gazdasági Térség (EGT) pénzügyi mechanizmusa, Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárulásával jött létre. Ezen országok az EGT tagjai, de nem részei az Európai Uniónak. Mivel élvezik az egységes gazdasági tér előnyeit anélkül, hogy az uniós költségvetéshez hozzájárulnának, kompenzációként hozták létre ezeket az alapokat. Céljuk az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott 15 tagállam gazdasági és társadalmi felzárkóztatásának támogatása. A teljes támogatási rendszer finanszírozásának mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja, ezzel is hangsúlyozva a skandináv ország vezető szerepét a kezdeményezésben.
A jelenlegi, 2021 és 2028 közötti időszakra Magyarország számára 254,1 millió euró, azaz több mint 92 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg jelentős mértékben hozzájárulhat a kitűzött fejlesztési célok eléréséhez, amennyiben a felek sikeresen lezárják a tárgyalásokat és megállapodásra jutnak a források felhasználásának módjáról.
Fontos megjegyezni, hogy az előző támogatási időszakban, amikor közel 78 milliárd forint állt volna rendelkezésre, Magyarország egyetlen forintot sem kapott meg. Ennek oka egy hosszan elhúzódó vita volt a források elosztásának mechanizmusáról és a kedvezményezettek kiválasztásáról. A magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy egy állami szerv döntsön a pénzek kiosztásáról, amit az EGT-országok nem fogadtak el. Ez a nézeteltérés vezetett ahhoz, hogy a korábbi időszakban a források felhasználatlanul maradtak.
A kétoldalú tárgyalások újraindítására 2024-ben került sor, miután a Norvég Alap magyarországi működését 2021 óta felfüggesztették. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár korábban, áprilisban nyilatkozott arról, hogy a megbeszélések már tavaly tavasszal megkezdődtek Magyarországgal, és az új magyar kormánnyal is folytatódnak. Bár akkor azt remélték, hogy a tárgyalásokat még a nyár folyamán lezárhatják, ez végül nem történt meg. Orbán Anita friss bejegyzése azonban optimista hangot üt meg, és megerősíti, hogy "a tárgyalások jól haladnak", ami reményt ad a mielőbbi megállapodásra.
Érdemes megemlíteni, hogy a Norvég Civil Alap, amely a civil társadalmat támogatja, egy különálló program keretében már visszatér Magyarországra. Az Ökotárs Alapítvány 2025 nyarán jelentette be, hogy ez a program 2031-ig 20 millió euróval fogja segíteni a hazai civil szervezeteket, függetlenül a kormányközi tárgyalásoktól.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása