Johanna Sebauer Nincshof című regénye egy egyedülálló történetet tár elénk egy osztrák-magyar határ menti falucskáról, amely a feledés homályába kíván merülni. A település lakói közül három férfi egy merész tervet sző, hogy elmeneküljenek a rohanó idő elől, és visszahozzák Nincshof egykori független, békés állapotát. Ehhez a különleges vállalkozáshoz Erna Rohdieblt kérik fel segítségül, akinek életútja és a faluhoz való kötődése kulcsfontosságú a cselekményben. A regény a szerző elsőkönyves alkotása, amely már számos elismerést szerzett.
Nincshof, a burgenlandi tájban megbúvó település, egy helyi legenda szerint valaha független és nyugodt volt. Ezt az állapotot szeretnék visszanyerni azok a férfiak, akik úgy vélik, ha senki nem tud róluk, akkor szabadon és békében élhetnek. A "Nagy Terv" megvalósításához Erna Rohdieblt szemelik ki, aki bár eleinte butaságnak tartja a falu méretű köddé válás ötletét, végül győz a kíváncsisága.
Estéről estére összegyűlnek Erna házában, ahol kenyér, szalonna és nádifüge-pálinka mellett dolgozzák ki a szükséges lépéseket. A történet egy júniusi napon veszi kezdetét, amely egy másfajta, felejthetetlen nyár előhírnöke.
Nincshof földrajzilag Ausztria keleti csücskében, a Fertő tó és a Hanság-főcsatorna közelében található. Első pillantásra átlagos falunak tűnik, ám közelebbről megismerve feltárul egyedi karaktere. A helyi kiejtés, a nincshofiak, különösen a nők arcának különlegessége mind a település egyediségét hangsúlyozza. A falu története tele van legendákkal, melyek közül a legfontosabb talán az egykori függetlenségről szóló álom.
Erna Rohdiebl, a történet egyik központi alakja, kereken nyolcvan évvel ezelőtt, egy forró nyári éjszakán született Nincshofban. Születése rendkívül nehéz volt, édesanyja, Euphelia másfél napig vajúdott, mielőtt Erna világra jött egy disznóólban.
Euphelia a szülés után elhunyt, így Erna nagyanyja, Martha nevelte fel. Martha, aki a falu utolsó nagy álmodozója volt, szigorú, mégis mesékkel teli éjszakákkal vezette be unokáját az életbe és az álmok világába.
A nincshofiak törekvése, hogy elfeledtessék falujukat, mélyebb kérdéseket vet fel az identitás, a közösség és az idő múlásának viszonyáról. A rohanó idő elől való menekülés vágya egyfajta ellenállás a modern világ uniformizáló hatásával szemben. A legendák és az álmodozás szerepe kiemelkedő, hiszen ezek tartják életben a falu egykori, ideális állapotáról szóló emléket.
Erna nagyanyja, Martha, mint az utolsó nagy álmodozó, szimbolikus figurája annak, hogyan őrződnek meg a kollektív tudatban a múlt értékei és vágyai. A falu eltűnésének terve nem csupán egy fizikai cselekedet, hanem egy szellemi út is a belső szabadság és béke felé.
Johanna Sebauer regénye azt a kérdést feszegeti, vajon sikerülhet-e a három férfinak és Erna Rohdieblnek megvalósítani a "Nagy Tervet". A történet egy júniusi napon kezdődik, amely a forrás szerint egy felejthetetlen nyár kezdetét jelzi, utalva a közelgő események súlyára és jelentőségére.
A szerző, aki maga is egy kis burgenlandi faluban él, Bécsben született és Hamburgban töltött évei után tért vissza gyökereihez. Nincshof című művéért elnyerte a Harbour Front Irodalmi Fesztivál elsőkönyves díját, és bejutott a 2023-as hamburgi Év Könyve-díj döntőjébe, ami kiemeli a regény irodalmi értékét és aktualitását. A könyv egyedi perspektívát kínál a vidéki élet, a hagyományok és a változás kihívásainak bemutatására.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása