A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke, Unger Anna az RTL-nek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a hivatal már jelentős előrelépést tett a szakemberállományának kiépítésében. Elmondása szerint mintegy tucatnyi tapasztalt ügyész és nyomozó fogadta el az NVVH állásajánlatát, ami a frissen megalakult szerv számára létfontosságú az operatív működés megkezdéséhez és a rábízott feladatok hatékony ellátásához. Az új hivatal célja a vagyonvisszaszerzés és vagyonvédelem területén történő aktív fellépés, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő jogi és nyomozati szakértelemmel rendelkező munkatársak bevonása.
Unger Anna első munkanapján azonnal megkezdte a hivatal stratégiai irányainak kijelölését és a kulcsfontosságú együttműködések kialakítását. Ennek részeként egyeztetést folytatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új vezetőjével, Rózsáné Sádt Mónikával. Az egyeztetés során az NVVH elnöke egy konkrét kéréssel fordult a NAV-hoz: állítsanak össze egy részletes listát azokról a gazdasági társaságokról, amelyek éves nettó árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik. Ez a megkeresés rávilágít az NVVH egyik fő fókuszterületére, mivel ezeknél a cégeknél a hivatalból, azaz hivatalos eljárás keretében, külső bejelentés nélkül is vizsgálatot kell indítani. Ez a proaktív megközelítés lehetővé teszi a közpénzek felhasználásának fokozott ellenőrzését és a potenciális visszaélések felderítését a közbeszerzési rendszerekben.
Az NVVH felállítását és működtetését a magyar kormány jelentős pénzügyi forrással támogatta. Egy egyszeri, közel 2,5 milliárd forintos átcsoportosítás történt a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal megmaradt forrásaiból. Ez a jelentős összeg biztosítja a hivatal induló költségeit, beleértve a szükséges infrastruktúra kialakítását, az informatikai rendszerek kiépítését, valamint a személyi juttatásokat, azaz a munkatársak béreit is. A források átcsoportosítása a költségvetési hatékonyság jegyében történt, kihasználva a korábbi hivatal felszámolásából származó megtakarításokat az új szerv működésének finanszírozására.
A hivatal jelenleg ideiglenes budapesti irodában végzi tevékenységét, ami lehetővé teszi a gyors indulást és a feladatok azonnali megkezdését. A hosszú távú elhelyezésről azonban már született döntés: az NVVH várhatóan 2027 tavaszán költözhet be a Kúria jelenlegi épületébe. Ez a lépés egy stabil és reprezentatív környezetet biztosít majd a hivatal számára, amely hozzájárulhat a szervezet presztízsének és működési hatékonyságának növeléséhez.
A hivatal vezetői pozícióinak javadalmazása is meghatározásra került, tükrözve a pozíciók fontosságát és a velük járó felelősséget. Az NVVH elnökének fizetése a bírói illetményalap hétszerese, ami havi bruttó több mint ötmillió forintot jelent. Az elnökhelyettesek javadalmazása ehhez képest az illetményalap 5,5-szerese. Ezek a bérezési szintek a magas rangú állami tisztségviselők javadalmazási rendszerébe illeszkednek, és céljuk a legfelkészültebb szakemberek vonzása a vezetői pozíciókba.
Az NVVH teljes állományának feltöltése is kiemelt feladat. Unger Anna tájékoztatása szerint a hivatal teljes létszámának közel fele, mintegy 70 fő, a nyomozati elnökhelyettes irányítása alatt fog dolgozni. Ez a magas arány is jelzi a hivatal erős nyomozati fókuszát és a bűncselekmények felderítésére irányuló elkötelezettségét. Az elnök hangsúlyozta, hogy ezt a létszámot, ha nem is azonnal, de „elég hamar” fel kívánják tölteni, biztosítva ezzel a hivatal operatív képességét és a rábízott feladatok maradéktalan ellátását a vagyonvisszaszerzés és vagyonvédelem területén.
Unger Annát az Országgyűlés a múlt pénteken választotta meg az NVVH élére. Kinevezését követően a nyilvánosságban kritikák merültek fel a személye és a hivatal megalakulása kapcsán. Ezekre a kritikákra reagálva Unger Anna hétfőn bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a hivatal elnöki posztjára benyújtott pályázati anyagát. Ezzel a lépéssel a transzparencia és a nyitottság iránti elkötelezettségét kívánja demonstrálni, hozzájárulva a közbizalom erősítéséhez a frissen alakult hivatal iránt, valamint eloszlatva a felmerült aggályokat a kinevezésével kapcsolatban.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megalakulása és első lépései jelentős fejleményeket jeleznek a magyar közigazgatásban. A hivatal feladatai és hatáskörei révén kulcsszerepet játszhat a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében, a közbeszerzési folyamatok átláthatóságának növelésében és a jogtalanul megszerzett vagyonok visszaszerzésében, ezzel hozzájárulva a jogállamiság erősítéséhez és a korrupció elleni küzdelemhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása