Narine Abgarjan, a nemzetközileg elismert örmény író legújabb, magyarul megjelent kötete, a Manyunya a gyerekkor végtelen szabadságába repíti az olvasót. A regény egy nosztalgikus utazás a nyolcvanas évek szovjet Örményországába, ahol két kislány, Narine és Manyunya kalandjai bontakoznak ki.
A könyv a barátság, a család és a gondtalan gyerekkor erejét ünnepli, miközben bepillantást enged egy olyan világba, ahol a képzelet és a bátorság a legnagyobb érték.
A Manyunya című regény a nyolcvanas években játszódik Berd kisvárosában, a szovjet Örményországban, ahol a modern technológia hiányában a gyerekek a természetben és a ház különböző zugaiban találták meg az unalom ellenszerét. A huszonhét epizódból álló történet egy tizenegy év körüli kislány, Narine szemszögéből mutatja be egy rövidebb időszak eseményeit.
Az elbeszélő legjobb barátnője Manyunya, akivel egy zeneiskolai fellépés kapcsán ismerkedik meg, és akivel szinte testvérekké válnak. Közös kalandjaik során bitument rágnak, kincset ásnak, pincébe másznak, és furcsa szerelmes üzenetekkel bombázzák választottjukat, mindezt kirobbanó energiával és várakozással telve.
A történetben a humoros és abszurd helyzetek mellett a felnőttek világa is megjelenik, különösen Manyunya vaskezű, de aranyszívű nagymamája, Mamó, valamint a kísérletező kedvű apák alakja. A regény a kalandok mellett az örmény kultúrába és gasztronómiába is bevezeti az olvasót, részletesen bemutatva a színes fogásokat, miközben finoman utal a korszakra jellemző áruhiányra és nehézségekre.
Narine Abgarjan az orosz nyelven alkotó szerző, akinek a Manyunya az első regénye, bár Magyarországon idén jelent meg az ötödik kötete. Korábbi magyarul megjelent művei, mint az „Égből hullott három alma”, „Szimon”, „Élni tovább” és „A szín hallgatása” már széles körben ismertté tették nevét.
Az „Égből hullott három alma” a máquezi mágikus realizmust idéző elbeszélésmódjával egy elzárt hegyvidéki örmény falu életét mutatta be. Abgarjan műveire jellemző a líraiság, amely gyakran mesei fátyolba burkolja a halál és a túlélés súlyos valóságát, mégis árad belőlük a legyőzhetetlen életigenlés.
A szerző népszerűségét jelzi, hogy tavalyelőtt magyarországi látogatása során több órás sor állt a dedikálására. 2020-ban a Guardian Európa legkiemelkedőbb írói közé sorolta Abgarjant, elismerve munkásságának jelentőségét.
A Manyunya különleges élményt nyújt a mai negyveneseknek, akik ismerős emlékeket fedezhetnek fel a nyolcvanas évek gondtalan gyerekkorában. A fiatalabb olvasók számára pedig bepillantást enged egy olyan korszakba, ahol a legnagyobb kalandokhoz elegendő volt a bátorság és a képzelőerő.
A regény felidézi olyan klasszikusok hangulatát, mint Astrid Lindgren Harisnyás Pippije vagy Montgomery Anne-sorozata, a lázadó, szabad szellemű lányok és a szoros barátságok ábrázolásával. Emellett párhuzamba állítható Ioana Pârvulescu „Ártatlanok” című könyvével, amely a Ceaușescu-diktatúra idején mutatta be a gyerekkor végtelenségét.
Bár a Manyunya Abgarjan első kötete, és még érződik rajta a hangkeresés, a karakterteremtés kiválósága és a szereplőkből áradó energia már ekkor is megmutatkozik. A csodás elemek és a líraiság, mely később a szerző védjegyévé vált, itt még kialakulóban van, és a súlyosabb témák, mint a hegyi-karabahi háború, még csak halványan keretezik a cselekményt.
A Manyunya egy olyan világot tár fel, amelyet kívülről nézve irigylünk, és amelyből sokan felidézhetik saját gyermekkori emlékeiket. A két kislány, Narine és Manyunya története a felnőttkor előtti, tizenegy évesek lakta világot mutatja be, ahol minden mozdulat tele van energiával és várakozással.
A regényből tévés filmsorozat is készült, ami tovább erősíti a történet és a karakterek vonzerejét. Narine Abgarjan ezzel a művével is bizonyítja, hogy képes időtlen és univerzális történeteket alkotni a gyerekkor varázsáról és a barátság erejéről.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása