A Duna Médiaszolgáltató Zrt. a közelmúltban nyilvánosságra hozta azt a 482 oldalas dokumentumot, amely a Magyar Távirati Irodában (MTI) történt állítólagos hírmanipulációk eseteit gyűjti össze. Az irat nyilvánosságra hozatalára Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke és a Fidesz kommunikációs igazgatója is reagált. Havasi "gusztustalan belső feljelentgetésnek" minősítette a közmédia új vezetésének lépését, hangsúlyozva, hogy ez az ő belső ügyük. A dokumentum tartalma és a rá adott politikai reakciók ismét felvetik a közszolgálati média függetlenségének kérdését.
A Duna Médiaszolgáltató Zrt. által publikált, több száz oldalas irat az MTI-nél állítólagosan történt hírmanipulációkat részletezi. Ezt a terjedelmes gyűjteményt egy magát Pro Domo munkacsoportnak nevező, tudósítókból és hírszerkesztőkből álló csoport állította össze. A munkacsoport tagjai több mint tíz éven keresztül gyűjtötték a belső levelezéseket, e-maileket és csetüzeneteket, amelyek állításuk szerint bizonyítják a hírek manipulálását, hamisítását vagy elhallgatását az ország egyik legfontosabb hírforrásánál.
A Pro Domo munkacsoport úgy fogalmazott, hogy az általuk dokumentált esetek "nyilvánvalóan ellentétesek a szerkesztőségi alkalmazottak munkaköri leírásával". Emellett sértik az MTI Szerkesztőségi Kézikönyvében foglaltakat, a 2010. évi CLXXXV. törvényt, a jogszabály alapján készített Közszolgálati Kódexet és az Alaptörvényt is. A végleges, 482 oldalas irat ugyanazt a struktúrát követi, mint a korábban közzétett 15 oldalas kivonat: tematika szerint rendszerezve, időrendben, belső levelezésekből kiragadott részletekkel sorolja az MTI rendszerében megjelent, vagy éppen nem megjelent híreket. Bizonyos MTI-szerkesztők nevei olvashatók a szövegben, de sok dolgozó nevét kihúzták, továbbá vannak olyan levelek, amelyeket a rossz felbontás miatt nem lehet elolvasni.
Havasi Bertalan már korábban is hasonló közleménnyel reagált, amikor az MTVA augusztus elején egy 15 oldalas válogatást közölt a dokumentumból. Akkor az állításuk szerint reprezentatív válogatást képező iratanyagban Havasi egyik levele is szerepelt. A most nyilvánosságra hozott teljes, 482 oldalas irat tehát nem előzmény nélküli, és az augusztusi kivonatot követi.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a mostani reakciójában azt írta, hogy "nem tőlem kell félteni a (köz)médiát, hanem a kis Facebook-huszártól, aki kommentben üzeni meg, ki lehet, vagy ki nem lehet az M1 Híradó új főszerkesztője". Ezzel arra utalt, hogy az MTVA visszavonta Hajdú Gábor és Borsa Miklós kinevezését az M1 híradójának főszerkesztői és műsorvezetői posztjára, miután Magyar Péter miniszterelnök azt kommentelte a kinevezésükről szóló cikk alá, hogy "nem hinném". Havasi hozzátette, hogy három évtizedes sajtószakmai pályafutása során mindig csakis olyan dolgokat kért a sajtó munkatársaitól, és csakis olyan kéréseiket teljesítette, amelyek megfeleltek a törvényeknek, a sajtóetika szabályainak és a napi szintű, szakmai együttműködés sztenderdjeinek.
A mostani dokumentum nyilvánosságra hozatala és az arra adott politikai reakciók rávilágítanak a közmédia függetlenségével és a hírszolgáltatás objektivitásával kapcsolatos régóta fennálló aggályokra. Az MTI, mint az ország egyik legfontosabb hírforrása, kulcsfontosságú szerepet játszik a közvélemény tájékoztatásában, ezért a hírek manipulálásának vagy elhallgatásának gyanúja súlyosan aláássa a közbizalmat és befolyásolhatja a társadalmi diskurzust.
A Pro Domo munkacsoport által gyűjtött bizonyítékok, amennyiben hitelesnek bizonyulnak, súlyos jogsértésekre utalnak, amelyek sértik a sajtóetikai normákat és a vonatkozó jogszabályokat. A dokumentum tartalma szerint külpolitikai hírek és témák szerepelnek benne, belpolitikai hírek azonban nem, Szijjártó Péter kivételével. Különösen aggasztó, hogy olyan anyagok nem jelenhettek meg, amelyekben nemzetközi szervezetek bírálták Orbán Viktort, vagy amelyek a magyar sajtószabadság helyzetét taglalták. Ez a szelektív hírszolgáltatás felveti a cenzúra és a politikai befolyásolás kérdését a közszolgálati médiában.
A 482 oldalas dokumentum közzététele várhatóan további vitákat generál a közmédia szerepéről, függetlenségéről és elszámoltathatóságáról Magyarországon. Havasi Bertalan reakciója, miszerint a kérdés a közmédia új vezetésének "belső ügye", azt sugallja, hogy a Fidesz nem kíván érdemben foglalkozni a dokumentumban felvetett állításokkal, hanem inkább a közzététel módját kritizálja. A "gusztustalan belső feljelentgetés" minősítés elterelheti a figyelmet a dokumentum tartalmáról és a benne foglalt súlyos vádakról.
A jövőben kulcsfontosságú lesz, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. milyen lépéseket tesz a dokumentumban foglalt állítások kivizsgálására és az esetleges felelősségre vonásra. A közvélemény és a sajtó figyelme továbbra is a közmédia működésén és a hírszolgáltatás objektivitásának biztosításán marad. Az ügy hosszú távon befolyásolhatja a magyar médiarendszer megítélését és a sajtószabadság helyzetéről szóló nemzetközi diskurzust, valamint a közbizalom helyreállításának esélyeit.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása