Molnár Áron színész-aktivista nyilvánosan lemondásra szólította fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságában tagsággal rendelkező Magyar Művészeti Akadémia (MMA) képviselőit. A felszólítás név szerint Richly Gábor, Tordai Hajnalka és Ternovszsky Béla távozását célozza. Molnár Áron az egyedi kulturális támogatások elosztásának átláthatatlanságával és a keretfelosztási döntésekkel kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat.
A színész-aktivista az MMA korábbi közleményére reagált, mely szerint az akadémia nem rendelkezett információval az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának egyedi támogatási döntéseiről. Az MMA álláspontja szerint delegáltjai nem vettek részt ezekben a döntésekben, így az elnök érintettsége jogi, szakmai és etikai szempontból is kizárható. Molnár Áron azonban rámutatott, hogy a helyzet ennél összetettebb, és a probléma gyökere nem az egyes támogatások jóváhagyásában keresendő.
Molnár szerint az NKA-törvény 9. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az egyedi pályázatok alapján nyújtott támogatás csak "kivételesen indokolt esetben" alkalmazható, és nem általános gyakorlat. A 9. § (3) bekezdése továbbá rögzíti, hogy a pályázati és egyedi támogatási keretek arányáról az NKA Bizottsága az MMA elnökének és a miniszternek az egyetértésével dönt. A színész-aktivista éppen ezen a ponton látja a felelősséget.
Fő kérdése az, hogy miért nem merült fel kifogás akkor, amikor a 790-es kollégium számára olyan keretkialakítás történt, amely lehetővé tette, hogy a források döntő része ne nyílt pályázatokon, hanem egyedi kérelmek útján kerüljön kiosztásra. Molnár Áron megkérdőjelezte, hogy ha előre látható volt a nyílt pályázatok hiánya, miért nem kezdeményezték az MMA elnöke vagy delegáltjai, hogy legalább a keret egy részét nyílt eljárásban osszák szét.
Molnár egy konkrét esetet is kiemelt: a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 70 millió forint támogatást ítélt meg a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványnak. Ez az alapítvány L. Simon Lászlóhoz köthető, aki a támogatás odaítélése idején a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár beruházásáért felelős miniszteri biztos is volt, melynek művészeti koncepciójának elkészítésére a támogatás szolgált. Noha ez önmagában nem feltétlenül jelent jogsértést vagy összeférhetetlenséget, Molnár Áron szerint közpénzek felhasználásánál jogos közérdekű kérdés, hogy milyen szakmai indokok alapján kapta meg a feladatot egy alapítvány, és miért nem nyílt, versenyen alapuló eljárásban választották ki a koncepció elkészítőjét.
Az Index korábban, október 4-én már beszámolt az NKA-ügyről, amely szerint Hankó Balázs volt kulturális miniszter kihallgatása során tett állításai komoly helyzetbe hozhatják a Magyar Művészeti Akadémiát. Hankó Balázs állításai Turi Attilára, az MMA elnökére vonatkoznak. Az akadémia egyes tagjai aggódnak a köztestület jövője miatt, különösen az őszi, tisztújító közgyűlés előtt.
A közelgő, 2026. október 7-i tisztújító közgyűlés előtt az MMA tagjai azzal is szembesültek, hogy a jelölőbizottság az aspiránsokat "ajánlott" és "további jelöltek" kategóriákba sorolta. Ez a belső feszültség és a külső kritikák együttesen teszik a tisztújítást különösen érdekessé és feszültté. Az NKA-ügy és a belső elégedetlenség egyaránt hozzájárul az akadémia körüli bizonytalansághoz.
Molnár Áron érvelése rávilágít a közpénzek elosztásának átláthatóságára és az elszámoltathatóság fontosságára a kulturális szektorban. Az NKA törvényi előírásai, melyek az egyedi támogatásokat kivételes esetekre korlátozzák, kulcsfontosságúak a tisztességes és versenyen alapuló pályázati rendszer fenntartásában. Az, hogy a források jelentős részét egyedi kérelmek útján osztották szét, felveti a kérdést, hogy mennyire érvényesült a törvényi szándék.
Az MMA elnökének és az akadémia delegáltjainak szerepe a keretfelosztási döntésekben kiemelten fontos. A törvény szerint az ő egyetértésük szükséges a pályázati és egyedi támogatási keretek arányának meghatározásához. Ezért Molnár Áron szerint az ő felelősségük megvizsgálása elengedhetetlen, különösen, ha a keretkialakítás lehetővé tette a milliárdos nagyságrendű források jelentős részének nem nyílt pályázaton keresztüli elosztását. Az L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány esete pedig az összeférhetetlenség és a közbeszerzési eljárások hiányának potenciális problémáira hívja fel a figyelmet.
Az NKA-ügy és Molnár Áron felszólítása jelentős hatással lehet a Magyar Művészeti Akadémia jövőjére és megítélésére. Az Index által felvetett aggodalmak Hankó Balázs állításai kapcsán, valamint az MMA belső feszültségei a tisztújító közgyűlés előtt, mind hozzájárulnak egy komplex helyzethez. A köztestületnek nem csupán a külső kritikákkal, hanem a belső elégedetlenséggel is meg kell küzdenie.
A 2026. október 7-re tervezett tisztújító közgyűlés kulcsfontosságú esemény lesz, ahol az akadémia tagjai dönthetnek a szervezet vezetésének jövőjéről. Az NKA-ügy körüli fejlemények és a közvélemény figyelme valószínűleg befolyásolni fogja a közgyűlés hangulatát és döntéseit, potenciálisan új irányt szabva az MMA működésének és átláthatóságának.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása