A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szerdai tisztújító közgyűlésén megerősítették pozíciójában Turi Attila Ybl Miklós-díjas építész elnököt, valamint Richly Gábor történész-hungarológus főtitkárt. Az eseményt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli 17 milliárd forintos botrány és a kulturális élet szereplőinek reformot sürgető nyilatkozatai kísérték. Richly Gábor a megválasztását követően pozitívan nyilatkozott az új kulturális kormányzattal való egyeztetésekről, miközben több ismert művész a kultúra „NER-es maradványoktól” való megtisztítását szorgalmazza.
Az MMA közgyűlésén Turi Attila elnöki posztjáért Zoboki Gábor építésszel versenyzett, de végül Turi kapta meg a bizalmat. Alelnöknek Rátóti Zoltán színészt és Szurcsik József képzőművészt választották meg, Richly Gábor pedig folytathatja főtitkári munkáját. A tisztújítás idején a Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány, valamint Hankó Balázs volt kulturális miniszter nyilatkozata adott különös hangsúlyt az eseménynek.
Richly Gábor főtitkár a tisztújítás utáni megkeresésre elmondta, hogy az NKA-botrány nem került szóba a közgyűlésen, mert az akadémikusok számára világos az MMA és az NKA kapcsolata. Kiemelte, hogy az Akadémia korábban már tisztázta, nem volt tudomása a problémás ideiglenes kollégium működéséről és döntéseiről. A főtitkár szerint az MMA eddig sem pártszempontok alapján működött, és öt évre visszamenőleg sem találni ideológiai vagy pártpolitikai alapú állásfoglalást. Hozzátette, hogy az Akadémia nem fogalmaz meg nyílt kritikát a kormánnyal szemben, hanem konstruktívan kívánja elmondani szakmai szempontjait és javaslatait az illetékes állami vezetőknek.
A tisztújítást megelőzően Hankó Balázs, azóta előzetes letartóztatásban lévő volt kulturális miniszter a parlamenti mentelmi bizottság előtt arról beszélt, hogy a 17 milliárd forintos NKA-forrás felhasználásáról a kormány döntött, a biztosításról pedig az NKA Bizottsága, Turi Attila MMA-elnök és Bús Balázs, az NKA akkori alelnöke egyetértésével. Az MMA egy korábbi közleményében cáfolta ezt, állítva, hogy nem volt tudomásuk az NKA kiemelt ideiglenes kollégiumának döntéseiről, és az MMA delegáltja nem vett részt azokban. Az NKA akkori bizottsági tagjai is meglepetésüknek adtak hangot a kiszórt összegek miatt, többen le is mondtak, de a három MMA-delegált, köztük Richly Gábor, továbbra is tag maradt.
Az MMA 2012 óta az Orbán-kormányok egyik legfontosabb kulturális bázisának számított. Köztestületi státuszát az Alaptörvénybe is belefoglalták, ami széles körű delegálási és vétójogot biztosított számára. Az Akadémia jelentős állami támogatásból gazdálkodott, éves költségvetése 10-13 milliárd forint között mozgott, emellett több tízmilliárd forintot kapott ingatlanberuházásokra. Turi Attila elnök a kormányváltás után politikamentes intézménynek nevezte az MMA-t, amelynek jövőképét a nemzeti identitás erősítése határozza meg.
Az MMA tisztújítása és szerepe kapcsán komoly kritikák és kérdések merültek fel a kulturális szférában. Az Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) már a közgyűlés előtt sürgette az NKA rendbetételét és az MMA szerepének újragondolását, hangsúlyozva, hogy az MMA „mesterségesen felduzzasztott intézmény”, amely jelenlegi státuszát politikai akaratnak köszönheti. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) is nyilatkozatot adott ki, amelyet számos ismert művész, köztük Alföldi Róbert és Dragomán György is aláírt. Ebben elengedhetetlennek tartják az előző kormány által kialakított, „torz, politikai kapcsolatokon nyugvó és párthűséget jutalmazó kultúratámogatási szerkezet” teljes átalakítását.
Richly Gábor főtitkár az MMA költségvetésének kritikájára válaszolva elmondta, hogy az Akadémia a források jelentős részét művészek és művészeti projektek támogatására fordította. Hozzátette, hogy a gazdálkodható összeget az aktuális kormányzat és a parlamenti többség határozza meg. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az MMA bizalommal tekint a Tisza-vezette kulturális és pénzügyi tárcával való együttműködésre, és már zajlottak egyeztetések Tarr Zoltán miniszterrel az MMA jövőbeli feladatairól.
A kulturális kormányzat és az MMA közötti kapcsolat jövője továbbra is nyitott kérdés. Tarr Zoltán miniszter egy hónappal a kormányváltás után az MMA-t kérte fel egyeztetésre a kultúrpolitika kialakításához, ami jelentős tiltakozást váltott ki a kulturális közvéleményben. A miniszter később törvényi előírásokkal magyarázta döntését, jelezve, hogy az új jogszabályoknak meg kell felelniük az Alaptörvénynek. A Tisza-kormány egy statútumrendelet-módosítással tervezi rendezni a feladatok elosztását, ami után döntenek majd az MMA sorsáról is.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia az MMA közgyűlése után ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy „fél évvel a választások után az MMA szerepe csorbítatlan”. Bár elismerik, hogy az átalakulást jogi problémák lassítják, arra kérték a kulturális kormányzatot, hogy fogalmazza meg konkrét elképzeléseit arról, hogyan kívánja megtisztítani a kulturális életet a „NER súlyos károkat okozó, de jelenleg is tovább élő szervezeti maradványaitól”. Richly Gábor szerint az NKA Bizottság új összetételével, ahol Mácsai Pál és Ott Anna is helyet kapott, konstruktív szakmai vitákra van lehetőség. Kiemelte, hogy Turi Attila és az MMA bizottsági tagjai elkötelezettek az NKA nem megfelelő működésének kivizsgálásában, és fontosnak tartják a kiegyenlített, szakmai alapú támogatást a különböző művészeti elképzeléseket képviselő szervezetek számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása