Az ókori Egyiptom története számos jelentős női uralkodót tart számon, akik közül sokan – mint például Hatsepszut, Nefertiti vagy Kleopátra – a köztudatban is élnek. Hosszú ideig Szobekneferut tartották az első női fáraónak, aki mintegy 4000 évvel ezelőtt uralkodott. Azonban egy friss kutatás alapjaiban változtathatja meg ezt a kronológiát, ugyanis bizonyítékok utalnak arra, hogy Meretneith, aki körülbelül 5000 évvel ezelőtt, az első dinasztia idején élt, nem csupán királyné, hanem valódi királyi hatalommal rendelkező uralkodó lehetett.
Ezáltal ő válhat az ókori Egyiptom legkorábbi ismert női uralkodójává.
Meretneith neve korábban sem volt ismeretlen a régészek előtt, ám pontos szerepe és hatalmi státusza mindezidáig tisztázatlan maradt. A prágai Károly Egyetem egyiptológusa, Sue Kelly, és a Bukaresti Egyetem digitális régésze, Crystal Miller, új megközelítést alkalmaztak a korábban feltárt leletek vizsgálatához. Egy speciális digitális képalkotási módszerrel elemezték a hieroglifákat: elkülönítették, invertálták a színeket, majd nagy kontrasztú képekké alakították azokat.
Ez a technika tette lehetővé Meretneith nevének egyértelmű azonosítását olyan serekh jelképeken, amelyeket kizárólag az egyiptomi uralkodókhoz kapcsoltak.
A serekh jelképek összesen tizenhárom, mintegy nyolcvan évvel ezelőtt felfedezett agyagdugón kerültek elő. Ezek a dugók egykor edényeket és tárolóedényeket zártak le. A kutatók kiemelik, hogy a serekh használata különösen fontos bizonyíték Meretneith királyi státuszára, mivel ez a jellegzetes királyi szimbólum az adott korszakban egyértelműen az uralkodókhoz kötődött.
A tanulmány szerzői ezért arra a következtetésre jutottak, hogy Meretneith nem egyszerűen egy király hitvese volt, hanem egy férfi uralkodóval egyenrangú, teljes királyi hatalmat gyakorolt.
Meretneith kiemelkedő jelentőségét további régészeti leletek is alátámasztják. Királyi sírját Abüdoszban tárták fel, amelyben több száz nagyméretű borosedényt, valamint csaknem ötven melléksírt és kamrát fedeztek fel. Ezeket a melléksírokat valószínűleg szolgálók és udvari személyek temetésére használták, ami Meretneith rendkívül magas rangjára utal.
A sír egyik monumentális kő sztéléjén szintén szerepelhetett a neve, tovább erősítve pozícióját az ókori hierarchiában.
A kutatók becslése szerint Meretneith politikai pályafutása akár három évtizeden át is tarthatott. Ez az időtartam is arra enged következtetni, hogy jelentős és stabil hatalommal rendelkezett. A felfedezés nemcsak az ókori Egyiptom történelmét írhatja újra a női uralkodók tekintetében, hanem mélyebb betekintést enged az első dinasztia politikai és társadalmi szerkezetébe is.
A korábbi bizonytalanság Meretneith szerepével kapcsolatban most egyértelműbbé vált, bizonyítva, hogy már 5000 évvel ezelőtt is létezhetett női királyi hatalom Egyiptomban.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása