Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke kedden jelentette be javaslatát a megyei önkormányzatok megszüntetésére, azzal érvelve, hogy a rendszer elavult és felesleges. A politikus a közösségi médiában és az Országgyűlésben is élesen kritizálta a jelenlegi működést, "kifizetőhelynek" és "közpénz-ATM-nek" nevezve a megyei közgyűléseket. Állítása szerint a változtatással évente sok tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani.
A bejelentésre válaszul a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) értetlenségét fejezte ki, és kifogásolta, hogy a javaslatot nem előzte meg szakmai egyeztetés. A szövetség szerint a parlamenti kijelentések sértőek voltak, és azt mutatják, hogy a kormányzat nem ismeri kellő mélységben a megyei önkormányzatok valós feladatait és munkáját.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a megyei önkormányzatok ma már csak a "szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként" szolgálnak. Később a parlamentben is kifejtette kritikáját, hangsúlyozva, hogy a megyei közgyűlések "közpénz-ATM-ként" működnek, ahol a különböző politikai csoportok "mutyiznak" az uniós pályázatokon. Kijelentette, hogy a havi egy-két napos munka ellenére sokmilliós fizetések vándorolnak a párttársak zsebébe, miközben a megyék nem profitálnak ebből a tevékenységből.
A politikus szerint a megyei közgyűlések elnökei és alelnökei "megyei földesúrként" uralkodnak, és a "féktelen közpénzköltést" már megállították a költségtérítések eltörlésével és a fizetések csökkentésével. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ideje továbblépni, és a rendszernek véget kell vetni. Elmondása szerint már dolgoznak egy javaslaton, amely a "kiüresített" megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza, évente jelentős megtakarítást ígérve.
A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége a bejelentést követően közleményben reagált, melyben értetlenül fogadták a miniszterelnök javaslatát. Kiemelték, hogy két évvel a legitim önkormányzati választások után a kormányzat mintha megkérdőjelezné a 2024-es önkormányzati választás legitimitását. A MÖOSZ szerint a parlamentben elhangzott kijelentések sértőek voltak, és azt mutatják, hogy a megyei önkormányzatok tényleges feladatait és munkáját nem ismerik kellő mélységben.
A MÖOSZ már május 26-án levélben kérte a miniszterelnököt, hogy kezdjenek szakmai egyeztetést a megyei önkormányzatok feladatköréről és jövőbeni szerepéről. A szövetség álláspontja szerint a rendszer működéséről szakmai vitát kell folytatni, de ennek iránya nem a területi középszint felszámolása, hanem annak megerősítése kell, hogy legyen. Konkrét javaslatokat is tettek a középszint megújítására, de a felelős minisztériumtól nem kaptak visszajelzést.
A szövetség cáfolta Magyar Péter azon állítását, miszerint a megyei önkormányzatok "kifizetőhelyek" lennének. Rámutattak, hogy éves állami működési támogatásuk átlagosan 300-400 millió forint körül alakul, ami a hivatalok működését, a kötelező feladatellátást és a közgyűlések feltételeit biztosítja. Példaként említették, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat központi támogatása 2012-ben 334 millió forint, 2025-ben pedig 390 millió forint volt, ami az infláció mértékét sem követte.
A MÖOSZ elnöke, Pajna Zoltán hangsúlyozta, hogy feladataikat ennek ellenére folyamatosan ellátják, takarékos gazdálkodással. A "havi egy-két munkanap" kijelentést is valótlanak tartják, mivel egy megyei önkormányzat vezetése évente közel 500 rendezvényen, egyeztetésen és programon vesz részt. A közgyűlések ülései csak egy részét képezik a folyamatos kapcsolattartást igénylő munkának a településekkel, intézményekkel és gazdasági szereplőkkel.
A közpénzfelhasználást a Magyar Államkincstár rendszeresen ellenőrzi, ezért a "kifizetőhely" minősítést szakmailag megalapozatlannak tartják. Hajdú-Bihar megyében egy közgyűlési képviselő átlagos havi tiszteletdíja bruttó 170 000 forint. A megyei önkormányzatok emellett jelentős szerepet játszanak az európai uniós TOP és TOP Plusz források területi tervezésében és koordinációjában, közel 15 ezer projektben több mint 3000 milliárd forint felhasználásában működnek közre, hozzájárulva a lakosság jóllétének javításához.
A MÖOSZ különösen meglepőnek tartja, hogy a miniszterelnöki bejelentést nem előzte meg egyeztetés, mivel mindössze három munkanappal korábban nyolc önkormányzati szövetség tárgyalt dr. Lőrincz Viktória miniszterrel az önkormányzati rendszer jövőjéről. Ezen a találkozón a kormányzat felelős vezetője egyetlen szóval sem utalt a megyei önkormányzatok megszüntetésére vagy átalakítására. Ezért a szövetség joggal feltételezi, hogy a bejelentés mögött inkább politikai, mint szakmai döntés áll.
A szövetség álláspontja szerint a területi középszintre szükség van, szerepét és eszközrendszerét pedig meg kell erősíteni. Véleményük szerint léteznie kell egy legitim és szakmailag felkészült területi szintnek, amely képes a helyi fejlesztési igények összehangolására, a települési és térségi szereplők összekapcsolására az országos és európai fejlesztéspolitikai célokkal. Emellett kulcsfontosságú a források koordinációja és a területi egyenlőtlenségek kezelése is.
A MÖOSZ azzal érvel, hogy a túl nagy területi egységek eltávolodhatnak a helyi gazdasági és társadalmi folyamatoktól, míg a települési vagy járási szint gyakran nem rendelkezik elegendő stratégiai kapacitással a több települést érintő térségi problémák kezelésére. Ezért elengedhetetlen egy olyan középszint, amely összeköti a helyi tudást, a térségi együttműködéseket és a hosszú távú országos tervezést.
A MÖOSZ a jövőben indokoltnak tartaná a megyei önkormányzatok szerepének erősítését számos területen. Ezek közé tartozik elsősorban a terület- és vidékfejlesztés, a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális tervezés, valamint a települések közötti együttműködések koordinációja. Fontos feladatnak tekintik továbbá a megye kulturális értékeinek, hagyományainak és közösségi életének erősítését szolgáló programok és rendezvények szervezését.
A szövetség szerint a megyei önkormányzatoknak az európai uniós és hazai fejlesztési programok területi végrehajtásában vállalt szerepét is tovább kell erősíteni. Magyarországon a megyék alkotják a NUTS3 területi szintet, amely az európai kohéziós politika egyik alapvető referenciaegysége. A következő uniós fejlesztési ciklus előkészítése is egyre nagyobb hangsúlyt helyez a területi alapú tervezésre, a teljesítményhez kötött finanszírozásra és a területi indikátorokra.
Mindezek alapján a MÖOSZ a megyei önkormányzatok megerősítését tartja indokoltnak, nem pedig felszámolásukat. Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy egy ilyen jelentőségű, az egész területi önkormányzati rendszert érintő kérdésben érdemi szakmai párbeszéd előzze meg a végleges döntést, biztosítva a szélesebb hatásköröket a közigazgatás ezen szintjén.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása