Magyarország tudományos és innovációs stratégiája jelentős átalakuláson megy keresztül, melynek célja, hogy az ország felzárkózzon az európai élmezőnyhöz. A tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár, Horváth Péter az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén ismertette a részleteket, kiemelve a környezetvédelem, az egészségügy és a technológia központi szerepét.
A stratégia kidolgozása során mintegy tízezer kutató és több ezer innovátor véleményét gyűjtötték össze, hogy egy széles körben támogatott és hatékony terv jöjjön létre. A célkitűzés, hogy Magyarország javítsa jelenlegi, az Európai Unión belüli 20-22. hely körüli tudományos és innovációs pozícióját, reálisan a 15. hely elérését tűzve ki.
Horváth Péter államtitkár bejelentette, hogy 2031-re egy 11 intézetből álló, kétezer kutatót foglalkoztató, alkalmazott kutatásokra szakosodott hálózatot terveznek létrehozni. Ennek első lépéseként egy víztudományi és egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet felállítását kezdeményezik.
A kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat jelentősen növelnék: a GDP 1,38 százalékáról a ciklus végére 2, majd mintegy nyolc éven belül 3 százalékra emelnék. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap keretét a következő három évben fokozatosan, 40 milliárd forintos lépésekben, 2029-re 225 milliárd forintra emelnék a jelenlegi valamivel több mint 100 milliárd forintról.
A tehetséggondozásra szánt keretet 2029 végére 20 milliárd forintra növelnék, melyből jövőre már 10 milliárd forint állna rendelkezésre. A kiválósági kutatások finanszírozását megdupláznák, és a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP) a teljes kutatói életpályára kiterjesztenék. Emellett 60 milliárd forintos keretet biztosítanának a misszióvezérelt pályázatokra, és növelnék a magántőke bevonását a korai innovációba.
Az oktatás területén már a középiskolában megkezdenék az innováció oktatását egy kezdetben tízezer diákkal induló program keretében, amely később a Nemzeti Alaptanterv részévé válna. Az innovációs képzést a felsőoktatásban és a doktori képzésben is erősítenék, kiterjesztve a programokat a humán- és bölcsészettudományok felé is. A kormány egyszerűsítené a cégalapítást és támogatná a hazai innovatív vállalkozások piacra lépését, javítva az ötletek piaci hasznosítását.
A HUN-REN átalakítását is fontos feladatnak nevezték, melynek keretében a humán- és bölcsészettudományokat MTA Kutatóhálózat néven visszaintegrálnák a Magyar Tudományos Akadémia alá. Az Élvonal Program az NKFIH kezelésében, racionalizált költségvetéssel működne tovább. Magyarország visszaintegrálásáról a Horizont programba már egyeztettek az Európai Unió vezetőivel, és október 31-étől remények szerint a magyar egyetemek is részt vehetnek benne. Novemberben az Európai Kutatási Tanács vezetése kétnapos látogatást tesz Magyarországon.
A GINOP Plusz forrásaiból 210 milliárd forintos tudományos és innovációs csomagot terveznek az alkalmazott kutatás, az innováció és az infrastruktúrafejlesztés támogatására. Ebből a misszióvezérelt projektekre, valamint az egyetemi és HUN-REN beruházásokra egyaránt 50-50 milliárd forintot fordítanának. A Nemzeti Innovációs Ügynökséget Nemzeti Innovációs és Technológiai Ügynökséggé alakítanák át. Végezetül egy új mesterségesintelligencia-program keretében 100 mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatót és professzort hívnának Magyarországra.
Az átalakítás szükségességét Magyarország jelenlegi, európai összevetésben kedvezőtlen tudományos és innovációs pozíciója indokolja. Az ország számos statisztikában a 20-22. hely körül áll az Európai Unión belül, ami javításra szorul. A stratégia kidolgozása során széles körű konzultáció zajlott, melynek során tízezer kutató és több ezer innovátor véleményét gyűjtötték össze.
Az elemzések rámutattak, hogy az egyik legnagyobb probléma az oktatásban, különösen a tehetséggondozásban és az innovációs oktatásban rejlik. Emellett a kutatási eredmények piaci hasznosítása, vagyis a startupok és növekedésre képes vállalkozások létrejöttének nehézsége is jelentős gyengeségként azonosítható. Az elmúlt években a kutatásból kivont összegek visszapótlását is szükségesnek nevezte az államtitkár.
A HUN-REN korábbi átalakítása, a humán- és bölcsészettudományok leválasztása, valamint a hálózat vezetési struktúrája és a kutatói közösség közötti kommunikáció problémái szintén indokolttá teszik a beavatkozást. A stratégia célja nem csupán a rangsor javítása, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amely a nagy társadalmi kihívások mentén szervezi a kutatást és az innovációt.
Az új stratégia kulcsfontosságú Magyarország hosszú távú gazdasági versenyképességének és társadalmi fejlődésének szempontjából. A kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése és a célzott területekre (környezetvédelem, egészségügy, technológia) való fókuszálás hozzájárulhat a jelentős társadalmi és gazdasági kihívások kezeléséhez. Az innovációs oktatás már középiskolai szinten történő bevezetése és a felsőoktatásban való erősítése megalapozhatja a jövő kutatói és innovátori generációjának képzését.
Az ötletek piaci hasznosításának javítása, a cégalapítás egyszerűsítése és a startupok támogatása elengedhetetlen a kutatási eredmények gazdasági értékteremtő potenciáljának kiaknázásához. A HUN-REN átalakítása és a humán- és bölcsészettudományok visszaintegrálása a Magyar Tudományos Akadémia alá hozzájárulhat a tudományos élet egységének és hatékonyságának helyreállításához. A Horizont programba való visszatérés pedig újra megnyitja a kapukat a nemzetközi kutatási együttműködések és források felé.
A misszióvezérelt pályázatok és a több évre átnyúló támogatások bevezetése stabilabb és kiszámíthatóbb finanszírozási környezetet teremthet a kutatók számára. Az új mesterségesintelligencia-program és a külföldi szakemberek meghívása erősítheti Magyarország pozícióját a kulcsfontosságú technológiai területeken. Az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy Magyarország ne csak felzárkózzon, hanem hosszú távon is fenntartható tudományos és innovációs ökoszisztémát építsen ki.
A stratégia hosszú távú célja egy 11 intézetből álló, kétezer kutatót foglalkoztató, alkalmazott kutatásokra szakosodott hálózat létrehozása 2031-re. Ez az ambiciózus terv állami támogatásra, pályázati forrásokra és ipari megrendelésekre épülő finanszírozással valósulna meg. A víztudományi és mesterségesintelligencia-kutatóintézetek felállítása az első konkrét lépések közé tartozik, amelyek megalapozhatják Magyarország vezető szerepét ezeken a területeken.
Az Európai Kutatási Tanács novemberi látogatása és a Horizont programba való visszatérés azt jelzi, hogy Magyarország ismét aktív szereplője kíván lenni a nemzetközi tudományos életnek. A GINOP Plusz forrásaiból tervezett 210 milliárd forintos csomag, valamint a Nemzeti Innovációs és Technológiai Ügynökség átalakítása mind a stratégia végrehajtását hivatott támogatni. A tervek szerint a megnövelt források és a strukturális változások révén Magyarország képes lesz elérni az uniós rangsorban kitűzött 15. helyet, és egyben hatékonyan reagálni a 21. század kihívásaira.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása