Lezárultak a tárgyalások a Norvég Alappal, melynek eredményeként Magyarország jelentős pénzügyi támogatásban részesül. Orbán Anita külügyminiszter szerda este a közösségi oldalán jelentette be, hogy az ország több mint 92 milliárd forintot kap a 2021 és 2028 közötti időszakban. A bejelentés szerint a 2021–2028-as időszak végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodást rövid időn belül aláírják a felek.
A mostani, 2021–2028-as programozási időszakban Magyarország számára 254,1 millió euró áll rendelkezésre, ami meghaladja a 92 milliárd forintot. A teljes támogatási rendszer finanszírozásának döntő részét, mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja. A Norvég Alap lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térség (EGT) keretében 15 uniós ország gazdasági és társadalmi felzárkózását támogatja. Ezen országok az EGT tagjai, de nem tagjai az Európai Uniónak, és az egységes gazdasági tér előnyeinek élvezete mellett nem kell hozzájárulniuk az uniós kiadásokhoz. Ezt kompenzálva hozták létre ezeket a pénzügyi alapokat az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok támogatására.
Az új kormány képviseletében Orbán Anita külügyminiszter szeptemberben indította újra a tárgyalásokat a Norvég Alappal. A tárcavezető akkor azt nyilatkozta, hogy a kormány célja egy olyan egyezmény megkötése, amelyben a források többségéből zöld fejlesztések, helyi közösségeket segítő programok, kulturális projektek, társadalmi felzárkóztatás, valamint egészségügyi és intézményi fejlesztések valósulnak meg.
A mostani megállapodás egy hosszú ideje húzódó vita lezárását jelenti. Az előző időszakban, a 2014–2021-es ciklusban Magyarország a neki szánt, közel 78 milliárd forintos (214,6 millió eurós) keretösszegből egyetlen forintot sem kapott meg. Ennek oka az volt, hogy vita alakult ki arról, ki döntsön a Norvég Civil Alap forrásairól, amely a teljes Norvég Alapnak csak egy része. Az akkori kormány azt akarta, hogy egy állami szereplő dönthessen a források kiosztásáról, amit az EGT-országok nem voltak hajlandók elfogadni. A donor országok, Norvégia, Izland és Liechtenstein kapcsolata Magyarországgal már 2014-ben megromlott a civil szervezeteknek szánt támogatások elosztása miatt. 2014 szeptemberében a rendőrség házkutatást tartott az Ökotárs Alapítvány székhelyén, amely a civil forrásokat kezelte. Bár a bíróság később törvénytelennek minősítette a házkutatást, a támogatók mindvégig ragaszkodtak ahhoz, hogy a civil keretet a kormánytól független szervezet ossza szét. A vitát nem sikerült rendezni a megadott határidőig, így az akkori 77 milliárd forintos keret elveszett, és a donorok hivatalosan lezárták az ügyet.
A helyzet rendeződése 2025 nyarán kezdődött, amikor az Ökotárs Alapítvány bejelentette, hogy a Norvég Civil Alap visszatér Magyarországra. Ez a program 2031-ig 20 millió euróval támogatja a hazai civil társadalmat. A teljes Norvég Alap újraindításáról szóló kétoldalú tárgyalásokat a magyar kormány 2024-ben kezdte újra, miután az alap 2021 óta fel volt függesztve Magyarországon.
Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár áprilisban még arról beszélt, hogy tavaly tavasz óta tárgyalnak Magyarországgal, és a munkát az új magyar kormánnyal is folytatják majd. Bár Bergmål akkor azt remélte, hogy nyárig lezárják a tárgyalásokat, ez végül nem történt meg, és a végleges megállapodás csak október közepére született meg.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása