Hivatalosan is felállt a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek feladata a rendszerváltás előtti titkos nemzetbiztonsági iratok áttekintése és a nyilvánosság elősegítése. A testület elnöke Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki egyben az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke is.
A bizottság tagjainak kinevezéséről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában látott napvilágot.
A bizottság munkája kulcsfontosságú a pártállami rendszer titkosszolgálati múltjához kapcsolódó, továbbra is titkosított dokumentumok minősítésének felülvizsgálatában. A testület dönt arról, hogy mely iratok maradhatnak titkosak nemzetbiztonsági okokból, és melyek válnak nyilvánosan megismerhetővé.
A testület összesen tizenhárom tagból áll. Négy tag a nemzetbiztonsági szolgálatok állományából, illetve ilyen területen szerzett gyakorlattal vagy szakértelemmel rendelkezik. Ők Dr.
Bárdi Anett, Simon Borbála, Szabó Károly és Váczi András.
További hat elismert kutatót és szakértőt a kultúráért felelős miniszter javaslatára nevezett ki a kormány határozatlan időre. Közülük Mirák Katalin, Müller Rolf, Retteghy András Tibor, Szekér Nóra, Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián kapott helyet a bizottságban.
Az ellenzéki képviselőcsoportok javaslatára két tag is bekerült a testületbe: Földváryné Dr. Kiss Réka és Csejoszki Mihály. A bizottság tagjai díjazás nélkül végzik feladatukat, és a határozat hatályba lépésével akár már szerdán megkezdhetik a munkát.
A bizottság felülvizsgálati tevékenysége kiterjed az 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra és adatokra, valamint minden olyan információra, amelyet ezen időpont után is tároltak, továbbá az 1990.
február 14. előtt keletkezett adatok későbbi irattározási körülményeire.
A bizottság megalakítása illeszkedik a korábbi politikai nyilatkozatok sorába. Magyar Péter a választások után hangsúlyozta, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre az 1988 és 2000 közötti időszakban történt „szabad rablás” haszonélvezőinek feltárására, és ígéretet tett az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára október 22-ig. Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban szintén kiemelt feladatnak nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.
A bizottság létrehozása egy korábbi törvénymódosítás alapján történt, melynek célja a minősített iratok felülvizsgálata feletti civil kontroll erősítése. A testület konkrét javaslatokkal segíti majd a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, és tájékoztatja a nyilvánosságot a munkájáról.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása